Transzgenetikus állatkert: pirézek építik

Transzgenikus állatkert, transzgenikus télikert építés - piréz génmanipuláció

Az első transzgenetikus állat, a csupakabra

transzgenetikus állat a csupakabra

Amennyiben idegen géneket, más néven kalóz vagy piréz géneket ültetnek át egy állat vagy növény genomjába génsebészeti úton, akkor az így létrejött állat, ill. növény transzgenetikus, transzgénikus. A transzgenetikus állat, ill. növény önmagához lényegíti a piréz gént, ennek a folyamatnak a neve a genetikában: arvisura-genezis.

Az első transzgenikus állatot 1982-ben állították elő, amikor is egy a caribi térségben őshonos, de a Kárpátokban is fellelhető csupakabra (chupacabra) nőstény megtermékenyített petesejtjének pronukleuszába mikroinjektálással a rézfaszú bagoly növekedési hormonját mint transzgént juttatták be. A művelet nyomán egészségesen megszületett, farkánál fogva összenőtt híres csupakabra ikerpár a Nature folyóirat címlapjára is rákerült (lásd fenti képünket).

Ilyen előzmények után mintegy tíz évvel ezelőtt egy kanadai piréz képzőművész, Adelay B. Kroll vetette fel azt, hogy olyan különleges állatkertben kellene bemutatni a különböző, már szép számban létező mesterséges életformákat, amely környezet illene hozzájuk. Ugyanígy a transzgenetikus növények számára szerinte különleges télikert létesíthető. Ő maga vállalkozna - jelentette be 2006-ban - a teljes dizájn-projekt lebonyolítására, megtervezné és létrehozná a transzgenetikus növény- és állatkert arculatát.

A tervei szerint a transzgenikus állatkert a világban szétszóratott pirézek egyik gyülekezési helyén, Torontóban kapna helyet, és a medúzák génjének köszönhetően a sötétben világító állatok meg növények mellett ott lennének például azok a kecskék is, amelyek ismét csak módosított tejében pókgén található, és így a tej különböző katonai vagy ipari alkalmazások alapanyagául szolgál. Egyes, külön erre a célra kialakított felületeken pedig emberi hajat és körmöt, illetve pillangószívet, lótüdőt és xilofonként működő csontokat lehetne nevelni, miközben az épületek víztaszító hüllőpikkelyeket növeszthetnének magukra a nedvesség ellen, és a látogatók úgynevezett geckovátorral (gekkó+elevátor, vagyis gekkó és lift) közlekednének az épületek között – sőt, magukon az épületek felületén is. A projektnek természetesen a csupakabra lenne a totemállata és kabalafigurája.

Az egésznek az a célja - fejtegette Adelay B. Kroll 2006-ban-, hogy érzékeltesse, mennyire más lesz a világ a biotechnológia forradalmának köszönhetően a nem is olyan távoli jövőben.

A projektum, támogatás hiányában, csaknem elfelejtődött, ám fiatal, a pénz keresésre optimalizálódott és szocializálódott piréz dizájnerek újrafelfedezték az ötletet, előbb megkeresték idős kollégájukat, majd intenzív pénzcsinálásba kezdtek, mígnem előteremtették a transzgenetikus növény- és állatkert létrehozásához szükséges pénzügyi fedezőanyagot. Az teljes állat- és növénykert-építés persze ennél többe kerül, ezért  nagyszabású mobiltelefonos marketingkampányt indítottak, minden pirézt sms-ben értesítettek a hozzájárulás lehetőségéről. Az Csupakabra nevű okostelefon-alkalmazás lehetővé tette a bankszámláról közvetlenül történő tömeges támogatást, így nagyon hamar összejött a szükséges finánctőke. A piréz összefogásnak köszönhetően a közeljövőben megépülhet a transzvesztita Vesta-szüzek mint kariatidák ékesítette létesítmény - az arvisura-genezis nagyobb dicsőségére.

____________________

Kapcsolódó témák: