main.html

Releváns honlap tartalom marketing. A keresőoptimalizálás (SEO) Arvisura-elmélete és gyakorlata: Metatézisek és Transzmutációk. Kulcsszavas kontextus és kreatív linképítő aranylemez

Arvisura Seo Web


Transzgenetikus állatkert: pirézek építik

Transzgenikus állatkert, transzgenikus télikert építés - piréz génmanipuláció

Az első transzgenetikus állat, a csupakabra

transzgenetikus állat a csupakabra

Amennyiben idegen géneket, más néven kalóz vagy piréz géneket ültetnek át egy állat vagy növény genomjába génsebészeti úton, akkor az így létrejött állat, ill. növény transzgenetikus, transzgénikus. A transzgenetikus állat, ill. növény önmagához lényegíti a piréz gént, ennek a folyamatnak a neve a genetikában: arvisura-genezis.

Az első transzgenikus állatot 1982-ben állították elő, amikor is egy a caribi térségben őshonos, de a Kárpátokban is fellelhető csupakabra (chupacabra) nőstény megtermékenyített petesejtjének pronukleuszába mikroinjektálással a rézfaszú bagoly növekedési hormonját mint transzgént juttatták be. A művelet nyomán egészségesen megszületett, farkánál fogva összenőtt híres csupakabra ikerpár a Nature folyóirat címlapjára is rákerült (lásd fenti képünket).

Ilyen előzmények után mintegy tíz évvel ezelőtt egy kanadai piréz képzőművész, Adelay B. Kroll vetette fel azt, hogy olyan különleges állatkertben kellene bemutatni a különböző, már szép számban létező mesterséges életformákat, amely környezet illene hozzájuk. Ugyanígy a transzgenetikus növények számára szerinte különleges télikert létesíthető. Ő maga vállalkozna - jelentette be 2006-ban - a teljes dizájn-projekt lebonyolítására, megtervezné és létrehozná a transzgenetikus növény- és állatkert arculatát.

A tervei szerint a transzgenikus állatkert a világban szétszóratott pirézek egyik gyülekezési helyén, Torontóban kapna helyet, és a medúzák génjének köszönhetően a sötétben világító állatok meg növények mellett ott lennének például azok a kecskék is, amelyek ismét csak módosított tejében pókgén található, és így a tej különböző katonai vagy ipari alkalmazások alapanyagául szolgál. Egyes, külön erre a célra kialakított felületeken pedig emberi hajat és körmöt, illetve pillangószívet, lótüdőt és xilofonként működő csontokat lehetne nevelni, miközben az épületek víztaszító hüllőpikkelyeket növeszthetnének magukra a nedvesség ellen, és a látogatók úgynevezett geckovátorral (gekkó+elevátor, vagyis gekkó és lift) közlekednének az épületek között – sőt, magukon az épületek felületén is. A projektnek természetesen a csupakabra lenne a totemállata és kabalafigurája.

Az egésznek az a célja - fejtegette Adelay B. Kroll 2006-ban-, hogy érzékeltesse, mennyire más lesz a világ a biotechnológia forradalmának köszönhetően a nem is olyan távoli jövőben.

A projektum, támogatás hiányában, csaknem elfelejtődött, ám fiatal, a pénz keresésre optimalizálódott és szocializálódott piréz dizájnerek újrafelfedezték az ötletet, előbb megkeresték idős kollégájukat, majd intenzív pénzcsinálásba kezdtek, mígnem előteremtették a transzgenetikus növény- és állatkert létrehozásához szükséges pénzügyi fedezőanyagot. Az teljes állat- és növénykert-építés persze ennél többe kerül, ezért  nagyszabású mobiltelefonos marketingkampányt indítottak, minden pirézt sms-ben értesítettek a hozzájárulás lehetőségéről. Az Csupakabra nevű okostelefon-alkalmazás lehetővé tette a bankszámláról közvetlenül történő tömeges támogatást, így nagyon hamar összejött a szükséges finánctőke. A piréz összefogásnak köszönhetően a közeljövőben megépülhet a transzvesztita Vesta-szüzek mint kariatidák ékesítette létesítmény - az arvisura-genezis nagyobb dicsőségére.

____________________

Kapcsolódó témák:

Első piréz arvisurák

pirez arvisurasms a télikertből - Az első magyar piréz arvisurák a Google találati listán jelentek meg. Mondhatnánk gerilla-arvisuráknak vagy meghekkelt arvisuráknak is őket, lévén a törzsökös ősmagyar társaiktól eltérően nem a hamis mítosz még hamisabb dokumentumait képezték, hanem céljuk az volt, hogy ezt a hamisságot leleplezzek. No, nem a tudományosság szenteszközeivel (a téves állítások tételes cáfolása), nem egyfajta gerillamarketing eszközökkel. A Piréz Arvisurák mögött ugyanis egy webakció sejthető. Kitalálója és megvalósítója azt érte el, hogy az eredeti (hamis) tartalomtól eltérően egy egészen másfajta, de ugyancsak fikciós tartalom jelenjen meg akkor, ha valaki az arvisura, arvisurák kulcskifejezésekkel internetes keresést indít. Első helyen ugyan még mindig a Wikipédia szócikke szerepelt, de a második és harmadik Google-pozícióba már sikerült teljesen új jelentéseket felcsempészni. Ezek többnyire azt állítják, hogy a nevezett arvisurák a keleti egzisztencializmus alaptételei egyenesen Cecil M. Joepardy Nagy Traktátum c. művéből.

A jól szerepeltetett weboldalakon sok egyéb jópofa infó is elérhető, akadhat, aki el is hiszi. Szó esik például a szanszkrit nyelvi eredetről, a rálényegítésről mint ontológiai processzusról; de arról is, hogy ez az egész arvusurásdi nem egyéb, mint háborús szovjet propaganda, amelyet kiképzett ejtőernyős ügynökök terjesztettek a megszállni kívánt vagy már megszállt országok lakossága körében, így Magyarországon is - így alakult ki Ózd központtal a magyar arvisuracsakra,

Manapság már védettséget élveznek a gyéren tenyésző arvisurákok, télikertben óvják őket a hideg szelektől és segélykérő mobiltelefonok állnak rendelkezésükre baj esetén.

Tovább olvasom
2015\07\02 Seo Arvisura 2 komment

Arvisura letöltés - Könyv

szamizdat arvisura könyv letöltés ingyen online - internet

tsúszó arvisura letöltésPosztumusz Arvisura letöltésre ítélte a SEO-kúria Tsúszó Sándort szamizdat könyvkiadás és szerverfeltörés bűntette miatt. Az idős korában Svédországban elhunyt költőt és gondolkodót pornográf költemények megjelentetése és terjesztése, illetve egy fiatalkori ballépése miatt ítélték ténylegesen letöltendő Arvisurára.

Történt, hogy az akkor éppen egy Ford automobillal közlekedő felvidéki avantgárd költő meglátogatta festőbarátjait a festői Ungváron. Hírét vette ugyanis, hogy befagyott a Szinevéri tó és arra gondolt, a tó jegén végrehajthatná elméletben már összeállt sejtésének gyakorlati ellenőrzését. A Tsúszó-sejtés abban állt, hogy golfozni lehetetlen jégen, mert az ütő játékos azelőtt seggre esik a nagy lendülettől, mielőtt a labdát megüthetné. A sejtés kiegészítése, hogy ugyancsak lehetetlen pucéron szeretkezni, mert az alant fekvő fél még az orgazmus előtt megjegecesedik. Erről számos obszcén verset is írt korábban, most azt tervezte, barátainak a tó jegén elkoreografálja valamennyit.

Azok a begyepesedett agyú, romantikus és akadémista stílusban festő ungvári piktorok épp megfelelnek erre a célra, gondolta. Elhajtott hát Pozsonyból (akkoriban ott lakott és ott terjesztette mélyerotikus verseit) a kies Kárpátok lábához, beültette kocsijába a számos drága golfütő közé Manajlót, Koczkát, Erdélyit, ráadásnak a faszobrász hírében álló Szvidát és elindultak Szinevir felé.

Ám soha nem érkeztek meg oda, mert Tsúszó a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén teljesen ellehetetlenítette művészbarátait egy spontán szerverfeltöréssel. Annyira lehetetlenné váltak, hogy vissza kellett fordulniuk és új szervert kellett bérelniük öreg napjaikra. Ezzel óriási kárt okoztak a tudományos haladásnak és hálaadásnak. Éppen ezért cirka hetven év elteltével a SEO-ítélőtábla ténylegesen letöltendő posztumusz Arvisurára ítélte a pirézek nagy igricét, Tsúszó Sándort.  Ez lehűtötte a kedélyeket és a túlforrósodott szervereket egyaránt és haránt csíkozva is is jégre tették.

arvisura-konyv-letoltes pdfArvisura könyv letöltése - kollektív tudatgyakorlat, erotikus tantra jóga

Tovább olvasom

Piréz Arvisura

pirez.jpgMint ismeretes, Pirézföld hivatalos nemzeti valutája, amióta az ország kivívta a függetlenségét, a Piréz Arvisura (ArPi). Kevesen tudják azonban, hogy honnan vette a szó az eredetét.

Nos: a piréz nép múltjának a történetéből kiderül, hogy a pirézek a kőkorszakban, amikor még gyűjtögető életmódot folytattak, akkor a gyümölcs- és bogyókeresés folyamatát nevezték arvisurának. Pontosabban nem is annyira magát a keresést-gyűjtést, hanem a legjobb keresési módozatot, ma szóhasználattal: az optimális keresést illették ezzel a fogalommal.

Később a fogalom több új jelentést is magára vett. Amikor állattenyésztő-földművelő néppé váltak a pirézek, akkor a legjobb legelő vagy legjobb termőföld keresésének a leghatékonyabb módszerét nevezték arvisurának.

A népvándorlás évszázadaiban az új haza keresésének optimális változata kapta az arvisura nevet. Megfelelő gyepűt találván megalapították a feudális nemzetállamot, a Piréz Nagykedelemséget. Miután pedig az ősi Aki keres, talál szlogent az államideológia szintjére emelték, a szomszéd népek nemes egyszerűséggel Keres Kedelemségként kezdtek emlegetni Pirézföldet.

Ám a saját ország alapítása nem hozta meg a pirézek számára a történelmi biztonságot: idegen hatalmak törtek az Pirézföldre és elkezdődött a Nagy Piréz Szétszórattás. Eközben és még sokáig utána a pirézek egyfelől egymás keresését optimalizálták, másfelől a boldogulás útjának az intenzív keresésére léptek rá (mindkettőt új arvisura néven emlegették).

Csakhogy az ipari forradalom és a kapitalizmus viszonyai közepette a befogadó országokban egyre fokozódott a szétszóratott pirézekkel szembeni idegengyűlölet, ezért a népcsoport tagjainak a permanens pénzkereső-optimalizálás lett a túlélési stratégiája. Ennek sem lehet más a neve, mint Arvisura - és kitűnően bevált, a hazájukból elűzött pirézek néhány évtized alatt jelentős nemzetközi tekintélyre (és befolyásra) tettek szert. Részben az ő ténykedésüknek köszönhető, hogy Pirézföld újra elnyerte függetlenségét. És amikor a saját fizetőeszköz, a nemzeti valuta létrehozása lehetővé vált, ugyan mi mást kaphatott volna, mint azt, hogy Arvisura. A névadók ezzel adóztak a régvolt és a mai pirézek tehetségének, hogy mindig megtalálták az optimális keresési opciókat.

Újabb névátvitellel így lett az Arvisura a kereső-optimalizálás szinonimája.