Keresőmarketing célú kreatív szövegírás "Télikertépítés Budapest" címmel. Arvisura Seo Projekt honlapszöveg

A kérdésre, hogy Arvisura-olvasás közben lehet-e télikertet építeni, a válasz nemleges. Az Arvisurák magasztos szentsége nem engedi meg, hogy tanulmányozásuk fennkölt jellegét bármi profán jelentéktelenséggel bagatellizáljuk. Ám ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy télikertépítés közben foglalkozhatunk-e az Arvisurával és annak SEO-hatásával, akkor határozott igennel válaszolhatunk: ugyanis arvisurázni mindig és bárhol, bármilyen körülmények között nemcsak hogy lehet, hanem üdvözítő is. Így aztán Seo-blogunk ifjú arvisurái, midőn a magyar fővárosban belevetették magukat a növényházak, virágpavilonok és télikertek építésébe, egyszersmind alámerültek az Arvisura szent tanainak és gyakorlati útmutatóinak felettébb felemelő tanulmányozásába.

Elsőül egy teraszbeépítés munkálatait kezdték el, eközben féltett könyveikből kiolvasták Anyahita höstörténetét, megtudták, hogy a magyarok pogány Boldogasszonya a Szíriuszról származik ás onnan hozta magával nemcsak a rovásírásos aranylemezeket, hanem azokat az egzotikus növényeket is, amelyekről Budapesten sokan nem is tudják, mi az eredetük.

A télikertek építése remekül folyt és még egy kevés honlapoptimalizálásra is maradt ideje az ifjú seoszakiknak, akiknek a keresőmarketing eljárások iránti érdeklődése töretlen maradt azután is, hogy a budapesti Állat- és Növénykert Pálmaházában elvesztették szakmai szüzességüket, nem tudván ellenállni egy hatalmasan gyönyörű  lótuszvirág csábításának. Úgy hulltak kelyhébe, hogy ezután weboldalakra szöveget írni már nem is adatott kedvük. Holott szövegírásból kollokváltak még Ungváron, de a Kárpátaljai Keresőoptimalizátor Központ (KKK) gyorstalpaló tanfolyama, úgy tűnik, nem adott megfelelő felkészítést számukra. Elmentek hát palánta- és szószaporítást tanulni Kukorelly Endre és Garaczi László magyar írókhoz, akik a budapesti télikertek történetének megírására inspirálták őket. Lásd a PR-cikk elhelyezés vonatkozásában is az alábbi honlapszöveget:

A SEO-technikák fejlődésének nem újkori leleménye a PR-cikk elhelyezés. Keresőmarketing szakemberek idejekorán felismerték, hogy a klasszikus Public relations elterjedése az online szférában újabb lehetőségeket rejt. A szövegtestbe ágyazott internetes hivatkozás (link) nem meredezik pucéron egy weboldalon, hanem úgy mutat a céloldalra, hogy megfelelő kontextusba van helyezve, így relevanciával rendelkezik, főként, ha maga az oldal is kapcsolatba hozható a támogatni kívánt honlap tematikájával. 

A metódus olyannyira elterjedt és olyan mértékben megszaporodtak a piárcikkes hivatkozások, hogy a Google felfedezte a manupulációt és irányelvei közt az illegális optimalizációs eljárások közé sorolta a fizetett PR-cikkekkel való operálást. Igen ám, de hogyan lehet megállapítani, hogy a a cikk egyfelől valóban fizetett-e, másfelől valóban linképítő célzattal elhelyezett szövegről van-e a szó. Mert keletkezhetnek ilyen cikkel természetes úton is: egy híroldalon, blogban, portálon bemutatnak egy szolgáltatást, felhívják a figyelmet egy honlapra... gyakori az ilyesmi. Ezeket kiszűrni igen körülményes, így a Google inkább csak a nagyon kirívó PR-cikkvsásárlásokat bünteti, azokat is csak akkor ha kirívóan nagy számban támogatják ilyenek a jó helyezést elérni kívánó oldalt. Ezt ezt is leginkább csak angol nyelvterületen.

A magyar nyelvű honlapok és magyar nyelvű PRcikkek esetében nem ismerünk olyan esetet, amikor kifejezetten ezek miatt kapott volna visszasorolást a honlap. Míg a katalóguslinkek használata inváziószerű szankcionálásokban részesült (pl. 2013 őszén), addog a piáros módszerek esetében ilyenről nem tudunk. Magyar nyelvterületen a Public relations linkelés ma is az egyik legelterjedtebb és azt kell mondanunk, legbiztonságosabb módszer.

Tartalmi szempontú Google honlapoptimalizálás

A honlaptartalom optimalizálása a Google Pingvin 3.0 lefuttatása óta új alapokra helyeződött. Kreatív módszerekre eddig is szükség volt, ám ez fokozottan érvényes azóta, hogy a jellegrálényegítő technika érvényessége beigazolódott és az algoritmusfrissítés után csak azok a honlapok maradtak élen, amelyek esetében a linképítés organikus, a honlapoptimalizálás pedig kreatív módon történt.

A pánikbetegség tüneteinek leküzdése

Így történt ez a fenti címen megtalálható szakmai blog esetében is, amelyek olyan kulcsszavakkal kerültek Arvisura-optimalizálásra, mint agorafóbia, pánikroham, viselkedészavar, pánikbetegség kezelése - az adott kulcsszavakkal optimalizált aloldalak készültek, ezek lettek a blog pillérei, és a linképítés kísérletképpen ezekre, és nem a főoldalra irányult. Minek eredményeként maga a főoldal is szép sikert futott be és vagy bekerült a Google top 10-be, vagy igencsak megközelítette azt. Így a különböző keresőkifejezésekkel pszichoterapeuta segítségét keresők egyre könnyebben találnak rá a budapesti virtuális rendelőre, ahol a szakemberrel felvehetik a kapcsolatot és megállapodhatnak a kezelésről.

Honlapoptimalizált honlapok optimalizálása 

Természetesen az tartalmilag már SEO alá vont weboldalakat is külső segítségben kell részesíteni. A linképítő optimalizáció eredménye csak akkor sikeres, ha nem követi Google-szankció. Ha egy honlap belefutott már ilyen büntetésben, akkor sincs vége a világnak, még nem jött el az Arvisura Apokalipszis: az újabb algoritusfrissítés feloldhatja a büntit.

Magyarország legnagyobb Arvisurája kétség kívül a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor. Számos egyéb jeles tulajdonsága és teljesítménye mellett az ősi Arvisurák fényében végrehajtott cselekedetei közül kiemelkedik az a sámáni képességekre utaló nagy fordulat, ahogy radikálisan liberális igehirdetőből nemzeti populista közhelyszónokká vált, vagy ahogy hajdani Soros-ösztöndíjasként utóbb a nyugati liberális körökből származó minden támogatást a sátán mesterkedésének tekintett. Az is táltosi beavatottságra vall, ahogy az utóbbi években az Európai Unió pénzeit képes EU-ellenes propagandára fordítani. Ilyesmi csak a kiválasztottaknak sikerülhet.

Kétségünk sem lehet tehát afelől, hogy Orbán Viktor a minden dolgokról való megfellebbezhetetlen tudás Arvisurája, felkent rovósámán, akinek már igen-igen sok van a rovásán. Öröm nézni, hogyan tolja le a nép torkán a német megszállási emlékművet, hogyan avat Turulos Oszlopot, mit mond és mit cselekszik a magyarság nevében és hasznára.

Kattintás után nagyítható!

Tudvalevő, hogy az arvisura-típusú keresőoptimalizálás elméleti alapjai a keleti egzisztencializmusra támaszkodnak, pontosabban a bengáli-maláj bölcselő, Cecil M. Joepardy tételeire, amelyeket a Nagy Traktátumában fogalmazott meg. De mi is ennek a metafizikai tanításnak a lényege?

A védák és a keleti egzisztencialista filozófia

A történelem előtti eredetre visszanyúló ayurvédikus keleti tan egyik alapfogalma az ardvisura anyahita. A kifejezés ősi szanszkrit jelentése a sok évezredes természetes nyelvfejlődés során többször is átalakult, gazdagodott. Néhány közülük: igazság, a dolgok magva, édesanya; igaz, lényegi, anyanyelv; anyától örökölt igazság; igaz beszéd; igazszólás, igazmondás; a kimondott igazság.

Az ősi  védákban lefektetett tudás szerint az Arvisurák minden létezőnek azon tulajdonságát fejezik ki, amely egyfelől meghatározza a létezőt meghatározó jelleget, másfelől vagy átvihető más dologra, vagy eleve egy másik dologról transzponálódott ide, illetve is-is.

Lloyd al-Bakar, a rejtőzködő életű szaudi filozófus a múlt század nyolcvanas éveiben kezdte kidolgozni a keleti egzisztencialista bölcselet alapelveit. Az ő filozófiai rendszerének egyik alapfogalma az Arvisura, mely igen komplex és csak speciális nyelvi apparátussal leírható folyamatot jelöl, nevezetes azt, hogy a létező világ őselve a kollektív léttudat spontán radiációja által lényegül rá a szubsztanciákra - és ezen folyamat mozzanatait nevezzük arvisuráknak.

A fogalmat az utóbbi időben - tévesen - egy hun-magyar hamis mitológia is átvette, ott a rovósámánok titkos tanításának, kollektív tudatalattijának a neve. Ez az utólag kreált "ősi" legenda minden valóságalapot nélkülöz. 

Lényegét és filozófiai tartalmát tekintve tehát az Arvisura ismeretelméleti folyamat, melynek során egy valamely dolog meghatározó jellegzetessége rálényegül egy másik dologra. Tévesen használják ezt a fogalmat azok, akik szerint az Arvisurák egy hun-magyar mítosz egyes fejezeteit is jelölik - ezeket állítólag beavatott finnugor rovósámánok vezetik évezredek óta az egész világon. A legenda szerint ilyen beavatott személy volt a félig írástudatlan ózdi kohász, Paál Zoltán is, aki harminc éven át írta az Arvisurákat - igaz, nem rovásírással. Ám arra semmilyen bizonyíték nincsen, hogy a magyarok származását is leíró hamis történetnek bármilyen előzménye lenne, az nyilvánvalóan a vaskohász munkásemberből lett szerző elmeszüleménye.

A fentieknek jórészt ellentmond az az ugyancak konstruált, de a weben egyre inkább terjedő történet, miszerint egy katalán lakatosmester, bizonyos Cheresar lett volna az Arvisura elterjesztője, legalábbis a seo-nemzetség beli weboptimalizáló sms-pirézek ezt így tudják Kárpátalján és nem átallják terjeszteni saját arvisuráikat a szemantikus webről szóló optimalizáció kíséretében.

Ezzel szemben tisztában kell lennünk azzal, hogy minden efféle kitaláció nem moshatja el az arvisurák eredeti egzisztencialista értelmét és üzenetét, amely a következőkben foglalható össze:

1. arvisura (a Lét és Semmi axiómája). A létezés egésze a tudat és a tudatnélküli egylényegűségében ölti magára a Semmi egzisztenciáját.
2. arvisura (a szétszóródás axiómája). Az ősprincípium a léttudat akaratlan diszperziója révén lényegül rá az újonnan keletkező vagy a folyamatban megújuló szubsztanciákra.
3. arvisura (imaginációs axióma). Minden létezőben örökletesen jelen van a képzet valósága és a valóság képzete.
4. arvisura (a komplex létezés axiómája). Minden létező komplex módon létezik: van valós és van imaginárius létezése - ezek a Semmiben egyesülnek.
5. arvisura (a lét intenzitásának meghatározó jellege). A valós létezések és imaginárius létezések intenzitása szabja meg a létezőről alkotott emberi tudattartam jellegét.

A fenyvesekkel vadregényes Kárpátok egyik kitüntetett pontján nyílt meg a csészealj formájú Hotel Arvisura. A "Hotel" persze enyhe túlzás, a különleges építményben egyetlen apartman található, ezt viszont minden luxussal ellátták az építtetők. A helyszín pedig nem más, mint az a tisztás, ahová 1903-ban egy UFÓ leereszkedett és a ruszinoknak 64 aranylemezen elhozta az Arvisura Tanítást. A helyszínt a helybéli lakosok azóta is szent helyként tisztelték, nyolcévente Medvetor-ünnepet tartottak itt évtizedeken keresztül (akkor még nem számított itt ritkaságnak a barnamedve). Az eredeti történetről itt olvasható egy nem teljesen hiteles leírás: Arvisura-Ufó szállt le Kárpátalján.

A kis hotel üzemeltetői biztosak abban, hogy a létesítmény iránt lesz érdeklődés, főleg, hogy prospektusukban nem csupán kényelmes szállást, hanem bizonyos fokú beavatást is ígérnek az Arvisurákba, amelyek egyébként a kárpáti ruszinokat és magyarokat közös totem-állattól, a Csupakabrától származtatják. Ezen felül a tájékoztatóban egy olyan pont is szerepel, hogy "csillagközi próbarepülés"... Az ismertetés alatt ez áll:

Szállásfoglalás csakis telepatikus úton.

Rakéta-forma után: csészealj

Nemrégiben újabb Arvisura-objektummal gazdagodott a Kárpát-medence.

Mint ismeretes, azokat a helyszíneket, ahová az elmúlt évszázadokban az Arvisura üzenetét aranylemezeken meghozó Csillaghajók leszálltak, emlékművekkel jelölik meg. Ezek nem csupán magára az eseményre, hanem a magyarok eredetének és őstörténetének az Arvisurákban rögzített tényeire is emlékeztetnek.

Kárpátalján eddig két ilyen szakrális Arvisura-emlékhely létesült, az egyik a rakéta-formát imitáló vereckei emlékmű, amely azt a helyet jelöli meg, ahol Álmos vezért a Szíriusz térségéből érkezett lények "elrabolták" (valójában előbb elaltatták, majd az örök életet jelentő csillagbirodalomba vitték), s egyben Árpádot megbízták azzal a magasztos feladattal, hogy az Arvisura üzenetét a kArpád-medencébe bevigye.

A második Arvisura-jel a Munkács melletti Kendereskén, annak is magaslati dombján létesült. A csészealj formájú emlékmű azért került éppen itt felállításra, mert Feszty Árpád jeles festőművészt, midőn czirka 130 esztendőkkel ezelőtt vázlatokat készített historikus munkájához, ehelyt különleges ajándékban részesült. Látván vesződéseit a primitív képrögzítő eszközökkel, az épp akkor itt landoló csillaghajósok egy korszerű digitális fényképezőgéppel lepték meg. Csoda-e, ha a csillag szó ezután a szálláshely megfelelő kiválasztására kötelezte Fesztyt. A fotózások után, ahogy azt a korabeli munkácsi lapok megírták, a piktor és különös vendégei „csengős-bongós fiákereken robogtak a Csillag-szállóba".

A "vendégek" ajándékának köszönhetően Feszty (lám, újra egy Árpád!) kitűnő fotókat készített a kilátó-ponton a tájról és ezek alapján odahaza megfesthette remek körképét.

Nemrégiben helybéli és magyarországi notabilitások részvételével került felavatásra a 130 évvel ezelőtti UFÓ alakját idéző emlékmű. Belső felületén az eredeti fotókról készített márvány-gravírozások láthatók, a fölöttük elnéző szemlélő pedig látja a tájban a képnek megfelelő domborzatot. Ugyanakkor, ha kellő mértékben aláveti magát az áhítatnak, a Hely Szellemétől közvetlenül értesülhet arról, hogy Feszty a nagy találkozás pillanatától kezdve nem csupán piktorként, hanem rovósámánként is működött és vásznaira minden munka kezdetén előbb az Arvisura üzenetét rótta fel, s csak azután vitte fel a kép látványát képező festékréteget - amint ezt a festményeiről készült korszerű röntgen-vizsgálatok meg is erősítették.

Tudomásunk szerint a következő Arvisura-emlékhely a Hoverla hegycsúcs közelében fog létesülni, ahol is száz esztendeje a ruszin és magyar nép közös eredetének Arvisura-üzenetével érkezett csészealj. Az emlékmű megtervezésére a Nemzeti Erőforrás Arvisurája már kiírta a pályázatot.

-----

Frissítés. Egy számunkra ismeretlen Arvisura-kutató teljesen abszurd állításokat tartalmazó cikkében próbálja cáfolni fenti tényállításainkat. Írását nekünk is elküldte, de szakmai okokból közlését elutasítottuk. Jellemző, hogy talált magának fórumot... Elrettentő tanulságul ide linkeljük: A vereckei emlékmű és a munkácsi Feszty-panoráma nem UFÓkat, hanem nemiszerveket ábrázol

Talán mondanunk sem kell, hogy a minden tekintetben különleges Kárpátaljának saját Arvisurája van. Ehhez az őstörténeti örökséghez nem mindennapi módon jutottunk - de hát mi történik Kárpátalján mindennapi módon? Itt még a mindennapok sem mindennapiak.

Történt ugyanis, hogy 1913-ban a zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája felett azonosítatlan repülő objektum jelent meg és ez egy mindössze tizenkét tucat lelket számláló ruszin faluban mindenki számára különösen emlékezetessé tette a Karácsonyt. Kiváltképp a Szalavarov család számára. Az esti órákban a feleség kiküldte férjét, a legjobb fejszeforgató favágó hírében álló Surát (akit fogatlan és ezért pöszén beszélő hitvese Tyurának szólított), hogy hozzon vizet az ünnepi vacsora előtti esti tisztálkodáshoz az udvari kerekeskútból. A falu papja a szomszédos házban lakott, épp Szalavarovék mellett haladt el hazatérőben egy jószolgálati útjáról (a falu szűzlányait gyóntatta sorra ilyentájt). A kárpáti anyaföldbe gyökerezett reumás lába, amikor a magasból vakító fényesség zuhant alá.

A kápráztató ragyogásban a templom hármas keresztje szinte felizzott, mellette egy kékesen vibráló ovális valami látszott haladni egyenesen Tyurááék portája fölé. A falu lakosai a nagy fényre kiszaladtak a házaikból és ragyogó szemmel tekintettek a magasba, a karácsonyi ünnepi áhítattól és a répapálinkától mélyen átitatva ugyanis semmi kétségük nem lehetett afelől, hogy a betlehemi csillagot látják. Ám nem sokáig bámészkodhattak, a jelenség mindössze néhány percig tartotta révületben a jámbor falunépet. A fénylő tányér-forma a lebegés után hirtelen felemelkedett és nagy sebességgel távozott a Szíriusz néven ismert csillag irányába. A hű hitves, Harittya Szalavarova az ámulatból eszmélve hamarosan kétségbeesetten kiáltozni kezdett a férje után, akit ezután soha nem senki nem látott a kis kárpáti faluban. A Mindenható segítségét kérő reumás lábú pópa is hiába kutatta égen és földön. Ő sem tudhatta, hogy a kárpáti tájat meglátogató UFÓ által elrabolt férfi harminc évvel később szovjet ejtőernyősként Szalaváré Tura néven fog visszatérni a Földre, hogy manysi rovósámánnak mondva magát egy erre hivatott, partizánná átképzett ózdi kohásznak átadhassa az Eurázsia legősibb népének eredetéről és történetéről szóló titkos tanítást, az úgynevezett Kárpáti Arvisurát, amely többek között a ruszin és a magyar nép közös eredetét bizonyítja.

Az Arvisura megismerése óta mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Kárpátalja valamennyi őslakosa ugyanattól a csodálatos ikerpár-lénytől származik, a farkánál fogva összenőtt ruszin és magyar Csupakabrától, amelyet ma totemállatként tisztelnek Kárpátalján.

Mint ismeretes, Pirézföld hivatalos nemzeti valutája, amióta az ország kivívta a függetlenségét, a Piréz Arvisura (ArPi). Kevesen tudják azonban, hogy honnan vette a szó az eredetét.

Nos: a piréz nép múltjának a történetéből kiderül, hogy a pirézek a kőkorszakban, amikor még gyűjtögető életmódot folytattak, akkor a gyümölcs- és bogyókeresés folyamatát nevezték arvisurának. Pontosabban nem is annyira magát a keresést-gyűjtést, hanem a legjobb keresési módozatot, ma szóhasználattal: az optimális keresést illették ezzel a fogalommal.

Később a fogalom több új jelentést is magára vett. Amikor állattenyésztő-földművelő néppé váltak a pirézek, akkor a legjobb legelő vagy legjobb termőföld keresésének a leghatékonyabb módszerét nevezték arvisurának.

A népvándorlás évszázadaiban az új haza keresésének optimális változata kapta az arvisura nevet. Megfelelő gyepűt találván megalapították a feudális nemzetállamot, a Piréz Nagykedelemséget. Miután pedig az ősi Aki keres, talál szlogent az államideológia szintjére emelték, a szomszéd népek nemes egyszerűséggel Keres Kedelemségként kezdtek emlegetni Pirézföldet.

Ám a saját ország alapítása nem hozta meg a pirézek számára a történelmi biztonságot: idegen hatalmak törtek az Pirézföldre és elkezdődött a Nagy Piréz Szétszórattás. Eközben és még sokáig utána a pirézek egyfelől egymás keresését optimalizálták, másfelől a boldogulás útjának az intenzív keresésére léptek rá (mindkettőt új arvisura néven emlegették).

Csakhogy az ipari forradalom és a kapitalizmus viszonyai közepette a befogadó országokban egyre fokozódott a szétszóratott pirézekkel szembeni idegengyűlölet, ezért a népcsoport tagjainak a permanens pénzkereső-optimalizálás lett a túlélési stratégiája. Ennek sem lehet más a neve, mint Arvisura - és kitűnően bevált, a hazájukból elűzött pirézek néhány évtized alatt jelentős nemzetközi tekintélyre (és befolyásra) tettek szert. Részben az ő ténykedésüknek köszönhető, hogy Pirézföld újra elnyerte függetlenségét. És amikor a saját fizetőeszköz, a nemzeti valuta létrehozása lehetővé vált, ugyan mi mást kaphatott volna, mint azt, hogy Arvisura. A névadók ezzel adóztak a régvolt és a mai pirézek tehetségének, hogy mindig megtalálták az optimális keresési opciókat.

Újabb névátvitellel így lett az Arvisura a kereső-optimalizálás szinonimája.

A hindu mitikus folklór egyik legismertebb meséje az Igazszóló Pillangószív (Arvi Sura) címet-nevet viseli, amelyet magyarra, nem teljesen szabályosan Igazmondó Pillangószív-ként fordítottak le először 2006-ban, amikor egy blogger az első magyar SEO-versenyt indította és annak a pillangószív szó lett a Google-kulcsszava. E blog szerzője, mivel nevezni kívánt a versenyre, barátjához, Alberd Yollaka finn nyelvészhez, a szanszkrit nyelv és kultúra nagy ismerőjéhez fordult segítségért, aki rövid időn belül számára le is fordította az ősi indiai mesét a kis lepkéről, akinek a szíve mindig megsúgta az igazságot (innen a cím), de ez az igazság csak a szív hangján létezett, maga a pillangó kimondani-elmondani már nem tudta. Az igazat szóló szívvel rendelkező mesefigura így lett a keresőoptimalizáló verseny emblémájává.

A mese a hozzáértők szerint a védikus gondolkozás és a brahmanizmus jegyeit viseli, messze túlmutat elsődleges jelentésén.

A későbbi meseinterpretációkban ez a jelentés részben elveszett, az új fordítások már Igazmondó Pillangót emlegetnek, holott a lényeg éppen az, hogy a kis lepke nem mondja ki az igazat sohasem, csak a szíve súgja neki, tehát nem az igazszóló, hanem csupán a szíve.

A metafizikai jelkép szerepét játszó mesefigura szanszkrit nevét később más területeken is felhasználták, olykor egészen meglepő módon.

Lloyd al-Bakar arab matematikus például a prímszámokkal kapcsolatos hipotézisének adta ezt a nevet (az Arvisura-sejtés), a madagaszkári kaméleonokat tanulmányozó magyar etológus, dr. Kállay Labord a "az időlegesen csak tojás formájában létező faj"-állapotot keresztelte el arvisurának. (Az év nagy részében ennek a kaméleonfajnak egyetlen fejlett példány sem él: a szülők sokkal hamarább elpusztulnak, semmint utódaik a tojásból kikelnének.) Bertolald L. Akay, japán származású amerikai kozmológus a fekete lyukak keletkezésével kapcsolatosan kidolgozott számításokban alkalmazta az Arvisura-állandót. 

Bodolay Klára zaneesztéta a Pánsíp sípjainak ősi pentaton hangolásában felfedezhető törvényszerűséget nevezte el Arvisurának. Pontosabban: szerinte az ősi Arvisura az a közös zenei alapfok, amelyet az európai, sőt, az euro-atlanti térségben élő népek a maguk zenéjében egyfelől kialakítottak, másfelől továbbvariáltak. E tekintetben az arvisurák egyszerre a közös hagyomány szimbólumai, és egyszerre a szétfejlődés vektorai: a közös ősi skálából így kristályosodtak ki például a modern elektronikus zene pszeudo-dodekafon hangzásai. Az arvisura állítólag Schönberg és Stockhausen munkásságában is fellelhető.

A kis hindu pillangó neve azonban nem csupán a zeneelméletben lett egy fontos szakkifejezés. Némileg ennél is meglepőbb (legalábbis a hindu eredet ismeretében), hogy jóval a szónak 2006-os megjelenése előtt bizonyos Paál Zoltán amatőr író és még amatőrebb őstörténet-kutató Arvisurák néven kezdte írni a hun-magyar-palóc nép közös eredetmítoszát. Szerinte a magyarok "természetesen" a Szíriusz térségéből érkeztek, majd az elsüllyedt Atlantiszon éltek és a hunokkal közös ősanyjukat Anyahitának hívták (ami szintén india név, anjahítá-nak kell ejteni, teljesen véletlen, hogy a magyar anya szó betűképe benne foglaltatik.)

Ismeretes továbbá az Arvisura a védikus asztrológiában és a popart díszítőművészetben is.