Pentaton Arvisura

A nemzetközi sikereket is maga mögött tudó Liszt-díjas zongoraművésznö, Bodolay Klára hívta fel a figyelmünket az Arvisura zenei értelmezésére. Eszerint:

Arvisurák - az ősi eredetű pentaton hangskála Kempelen Farkas által főleg elméletben kidolgozott modern variációi, amelyeket manapság - az ő teóriájától teljesen függetlenül, de abban lefektetetteknek megfelelően - leginkább a pánsíp hangját utánzó szintetizátorok hangolásában vagy más elektromos hangszerek skála-modulációiban fedezhetünk fel. A Arvisura-típusú pentaton skála jellemzője a nagyfokú variabilitás, amely az eredeti ötfokúságtól való eltérés széles lehetőségeit foglalja magában - ezek a variációs és modulációs lehetőségek olyannyira nyitottak, hogy olykor a hangzásokban gyakorlatilag felismerhetetlen az eredeti ősmagyar pentatónia, annak meglétét csupán elméleti megközelítéssel lehetséges kimutatni.

A felfedezés roppant izgalmas és külön kutatómunkát igényelne például annak kiderítése, hogy a Moog-szintetizátor vagy a Hamond-orgona programozói Kempelen Farkas korszakos kutatási eredményeinek ismerete nélkül hogyan jutottak el ugyanazokig a modulációs sorozatokig, illetve az ezeket előállító matematikai algoritmusig, mint a Mária Terézia udvarában munkálkodó magyar tudós polihisztor.

Nem kevésbé figyelemre méltó az adott forrás másik állítása: 

Arvisura - a pentaton skálamodulációk mögött álló filozófiai rendszer, amelynek alapjait Kempelen kutatásai nyomán a lív származású Alberd Yollaka finn nyelvész fektette le az 1990-es években. A finnugrisztikai tudományok jeles professzora az altáji, a szamojéd és a finnugor népek zenei hagyományait vizsgálva jutott arra a sarkalatos megállapításra, hogy ezen népek hangzó és zengő kultúrájában ugyanaz az ősi szabályszerűség érvényesül akkor is, ha a zenei végeredmények lényeges különbségeket mutatnak. Az évezredek alatt kialakult bonyolult hangépítkezési megfeleltetések közös eredőjét nevezte el arvisurának és innen kapta nevét maga a bölcseleti rendszer is, amely lényegében a pentatón örökség 21. századi tudományos összegzése.

Mindez az Arvisura Tanítás univerzális voltát bizonyítja, így a zenei vonatkozású értelmezés és mind a mögötte álló matematikai apparátus, mind a ráépülő filozófiai rendszer mostantól az Arvisurák elidegeníthetetlen részét képezik.