Mai szóhasználatunkban a virtuális könyv digitális, elektronikus megjelenést jelent, azaz olyan könyvet, amelyet digitális formában lehet olvasni, például asztali számítógépen, laptopon, okostelefonon vagy e-könyv olvasón. E könyvek előnyei közé tartozik, hogy helytakarékosak, könnyen hozzáférhetők és sokféle formátumban elérhetők. Hátrányai közé tartozik, hogy nem mindig rendelkeznek ugyanazzal a minőséggel és jogvédelemmel, mint a nyomtatott könyvek, és hogy néhány ember számára fárasztóbb lehet olvasni őket képernyőn, keskeny kijelzőn.

Jelentősnek mondható e téren a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) Világkönyvtár-linkgyűjteménye, amelyben más digitális és hagyományos könyvtári, illetve könyvkiadói és -forgalmazói oldalak címei szerepelnek. Ezenkívül újságok, folyóiratok, cikkek, tananyagok, szótárak, hangoskönyvek, muzeális dokumentumok archívumai és adatbázisai, valamint keresőrendszerek és katalógusok is elérhetők innen.

Virtualitás alatt azonban szélesebb jelentést is értünk. Felmerül:

a virtuális könyv értelmezhető-e úgy, mint kitalált, képzeletbeli mű?

Mint fent említettük, a fogalom általában nem azt jelenti, hogy a könyv kitalált, képzeletbeli, hanem hogy digitális formában létezik. Azonban természetesen

Ilyenkor a mű csak a szerző és az olvasó fejében létezik, és nincs leírva vagy kiadva.

Említsük példaként egy japán író, Kamatsu Sakyo A bika feje c. novellájában megidézett képzetes könyvet. Az írás hőse egyre gyakrabban hall ismerősei körében a hátborzongatóan csodálatos, lebilincselő remekműről, A bika feje című könyvről. Keresni kezdi, szeretné elolvasni, de sehol nem akad nyomára, még a legnagyobb könyvtárakban sincs meg. Mindenki ismeri, beszél róla, de senki sem tudja kezébe adni. Mígnem kiderül: a könyv valójában nem is létezik, épp csak mindenki úgy tesz, mintha olvasta volna. Ezt a gyakorlatot végül a novella hőse is átveszi, s nagy elragadtatással maga is a mú lenyűgöző zsenialitásáról, semmihez sem hasonlító eredetiségéről kezd beszélni egy társaságban.

De felhozhatunk magyar példát is, Esterházy Péter nemlétező, mások által kitalált könyvét.

Játékos kedvű irodalmárok, bloggerek nemcsak kitaláltak egy fiktív EP-opuszt, hanem recenziókat is írtak a Tompaszöglet regényről. Akadtak, akik egy-egy fejezetet is megírtak belőle, mások borítóterveket készítettek. Mindez még az író életében történt, aki üdvözölte a fikciós játékot - bár bibliográfiájába még apokrif műként sem vette fel. Talán majd az utókor...

Ha a Bing AI mesterséges intelligenciát arra kérjük, mondjon példákat képzeletbeli könyvekre, kicsit félreérti a kérést, megjelent könyvek tartalmában/címében keresi a képzeletbeliséget:

Ilyen kitalált, képzeletbeli könyvekkel találkozhatunk például Charlotte Brontë műveiben, aki bátyjával, Branwell-lel képzeletbeli királyságban, Angriában játszódó történeteket írt. Egy másik példa lehet Matthew Dicks regénye, az Egy képzeletbeli barát naplója, amelyben a főszereplő egy autisztikus kisfiú által kitalált barát, aki elmeséli a kisfiú életét és a saját létét. Vagy akár Herczeg Szonja novelláskötete, a Képzeletbeli ház, amelyben az elbeszélők gyakran fantáziálnak olyan dolgokról, amelyek nincsenek meg vagy elvesztek.

Bár igaz, ha e művekben kitalált könyveket említenek, azok virtuálisak, de maguk a források létező kiadványok. Izgalmasabb, ha a nemlétező könyvekről pontos leírást kapunk, a kitaláló részletes jellemzést ad, meghatározza milyenségüket, épp csak sehol nem olvasható. Vagy mégis?. 

Képzetes könyvek netovábbja: Borges Bábeli könyvtára

A Bábeli könyvtár egy tiszta fikció, amely Jorge Luis Borges argentin író novellájában jelenik meg. A könyvtár végtelen, és minden könyvet tartalmaz, amelyet valaha írtak, vagy valaha írni fogak. Ám a könyvek nyelve érthetetlen, és tartalmuk összefüggéstelen, így a könyvtárban bolyongó olvasó feladata, hogy megtalálja azt az egyetlen könyvet, amely minden kérdésére választ ad. De keresők soha nem találják meg ezt a könyvet, és végül beleőrülnek.

Tudásunk és a megértésünk korlátainak nagyszerű szimbóluma a Bábeli könyvtár. Végtelensége azt sugallja, hogy a tudás végtelen, és hogy soha nem jutunk a végére. A könyvek nyelvének érthetetlensége pedig azt sugallja, hogy az abszolút tudás nemcsak elérhetetlen, hanem felfoghatatlan is.

Borges virtuális könyvtára nemcsak irodalmi alkotás, hanem inspiráció is volt más tudósok és művészek számára. Például Pavol Rankov szlovák író egy esszében hasonlítja össze Borges könyvtárát az internettel, mint egy olyan világkönyvtárral, amely minden információt megőriz, de nem biztosítja annak értelmezését vagy hierarchizálását. Más példa:

Jonathan Basile amerikai író létrehozott egy online digitális szimulációt, amely Borges könyvtárának legenerálja minden lehetséges oldalát és könyvét. A közzétett weboldal tehát a virtuális könyvtárat szimulálja. Lehet a végtelen könyvtárban, keresni szövegeket, vagy véletlenszerűen megnyitni könyveket. Basile algoritmusa - amely voltaképp egy mesterséges intelligenciaként működő szöveggenerátor - minden lehetséges 3200 karakteres oldalt  vagy egy teljes könyvet előállít abból a 25 írásjelből, amelyeket Borges is használt. A honlap célja, hogy bemutassa Borges novellájának filozófiai és matematikai vonatkozásait, valamint hogy kísérletezzen az irodalom és a digitális média határaival.

Ebben a projektben tehát még az oly tisztán fiktív, képzeletbeli könyvek is digitális formát öltenek. 

szövegírás - honlap ajánló