Az alábbiakban részletesebben foglalkozunk a hajókötelek történetével és emellett összegyűjtöttük azt is, hogy milyen típusok közül válogathatunk ezen a téren.

A hajókötelek története szinte egyidős a hajózás létrejöttével. Ennek oka, hogy maga a kötél már a történelem előtti időktől velünk volt, a vizeken való utazáshoz pedig saját fizikai erőnkön túl szükség volt a szél erejének megszelídítésére is, amihez az ilyen kötelek adtak megoldást.

Kötelek eredete

A kötelet már a történelem előtti időktől kezdve használta az ember:

• vadászatra,
• vontatásra,
• lekötésre,
• összekötésre,
• szállításra,
• emelésre,
• mászásra.

A legelső kötöző alkalmatosságok valószínűleg vadon nőtt liánok és kúszónövények lehettek, melyeket hamar követték az első próbálkozások ezeknek az összefonásával és sodrásával.

A történelmi bizonyítékok szerint az ókori Egyiptom volt az első civilizáció, amely speciális eszközöket fejlesztett ki. A szalmából készült egyiptomi kötelek i.e. 4000-3500 évvel jelentek meg.

Az ókorban ezen kívül datolyapálma, len, füvek, papirusz rostjaiból és bőrből is készítettek kötelet. Az ilyen kötelek segítségével szállították munkások ezrei a kőtömböket a piramisok építéséhez.

I.e. 2800-tól kezdtek kenderkötelet használni Kínában. Az ezt követő évszázadokban egész Ázsiában és Európában elterjedt az alkalmazása és a kötélgyártás.

Hajókötelek megjelenése

A középkorban a brit szigetektől Itáliáig olyan kötélverő műhelyekben készítették a kötelet, amelyek igen hosszú folyosóból álltak. Itt a kötélpászmákat az épület teljes hosszában kifeszítették, majd összesodorták. A kötél hosszát így lényegében megszabta a műhely mérete.

Az ilyen módon készített kötelek hossza elérte a 100 métert, amire a nagy vitorlás hajókon volt szükség.

A tengerészetben használt hossz mértékegység a „cable length” (kábelhossz) is ehhez a technológiához kapcsolódik, egy (imperial) kábelhossz egyenlő egytized tengeri mérfölddel. Ha hosszabb kötélre volt szükség, két vagy több rövid kötelet összefontak. Az összefonás helyén a kötél vastagabb volt mint egyébként, ami nehézséget okozott a kötéldobra csévéléskor, vagy a kötélkorongon való áthaladásnál.

Az 1700-as évektől kezdve megindult ezen a téren is az innováció, aminek köszönhetően több kötélverő gépet szabadalmaztattak és építettek. Ennek köszönhetően a hajókötelek gyártása is egyszerűsödött.

Természetesen még a mai napig is készítenek hagyományos anyagokból köteleket, de az 1950-es évektől kezdve a mesterséges szálakból vert kötelek számítanak a leggyakoribbaknak.

Az alábbiakban azzal foglalkozunk részletesebben, hogy mik az öntött márvány kádak és az akril kádak közötti különbségek és mi alapján dönthetünk vásárláskor. (pr-cikk)

A fürdőszobák egyik alapkellékének tekinthetők a kádak, melyek nem csak praktikusak, de relaxáló funkciókkal is bírnak. Azonban közel sem mindegy hosszútávon, hogy milyen kádat is választunk. Ezt szem előtt tartva, most azzal foglalkozunk részletesebben, hogy mik az öntött márvány kádak és az akril kádak közötti különbségek.

Akril kádak

Az akril kádak jelenleg is a legelterjedtebb és a legtöbb kivitelben kapható kád típus a piacon. A legegyszerűbb változatok az akril lapból sajtolt, és az oldalukon üvegszál erősítéssel rendelkezők, amelyek alját préselt falemezzel vagy búrlappal erősítik. A drágább és egyben minőségibb akril kádak általában öntött akrilból készülnek. Egy prémium kategóriás akril kád már rendelkezik plusz réteggel az akril és az üvegszál erősítés között is. Ennek köszönhetően a kádaknak jobb a hőtároló kapacitásuk, és a mechanikai sérüléseknek is jobban ellenállnak, akár egy kalapács ütést is elviselnek maradandó sérülés nélkül.

Akril kádak ára

Az akril kádak esetében az árat befolyásolhatja a:

• kád formája
• mérete,
• akril vastagsága,
• akril minősége.

Mindezek fényében az akrilkádak esetében igen nagy lehet a szórás, hiszen 30.000 forinttól kezdve akár 100.000 Ft feletti darabokkal is találkozhatunk.

Akril kádak hátrányai

Az olcsóbb kategóriás akril fürdőkádakat sajnos se polírozni, se javítani nem lehet, tehát ha egy ilyen kád anyaga sérül, akkor onnantól kezdve már nem használható.

Egy öntött akril kádat már polírozni ugyan lehet, azonban ennél a típusnál is igaz, hogy ha anyagjában egyszer elreped, vagy eltörik, akkor már nem javítható, cserére szorul.

Öntött márvány kádak

Az öntött márványkádak esetében gyakran félrevezeti a vevőket a megnevezés. Az öntött márvány kádak azonban nem egy márványtömbből vannak kifaragva, hanem az öntött márvány (másnéven: műmárvány) egy ásványi anyaggal töltött, öntési eljárással készült speciális anyag.

Az ilyen típusú kádak gyártása során lényegében egy poralapú őrleményt műgyantával kevernek össze, majd ezt az anyagot öntik formába. Az így elkészült kádak felületét még bevonattal kezelik, amely kimagasló kopás-, ütés- és vegyszerállóságot, UV állóságot biztosít a kádnak.

Öntött márványkádak jellemzői

Az öntött márvány kádak esetében elmondható, hogy:

• strapabíróbbak
• masszívabbak
• jó hőszigetelő tulajdonságúak

Emellett az ilyen kádak semmilyen speciális alátámasztást vagy falazást nem igényelnek, mert úgynevezett önhordó kivitelűek. Ez annak köszönhető, hogy az anyagvastagsága miatt egyik oldala sem nyomható be kézzel, és nem recseg, ropog, szemben a legtöbb akril káddal.

A demokratikus kultúra kérdése

A magyar média jövője nem a képernyőn tetszelgő politikusok és buta sznobok ügye. A médiarendszer megújulása annyit jelent, hogy végre megérkezik a jelen társadalomba, otthagyja a késő Kádár-kor rettenetes ízlésvilágát és antidemokratizmusát. Minden olyan intézmény, amely ezt a folyamatot segíti: hasznos. A magyar médiarendszer többé nem lehet az elit belügye. Átalakításával a Kádár-kor utolsó kulturális iszonyata tűnne végre el.

Ez az írás 10 évvel ezelőtt, 2007-ben jelent meg az azóta megszűnt Hírszerző portálon. Hogy a helyzet milyen irányban változott azóta, ki-ki döntse el saját tapasztalatai alapján.

A nyilvánosság szerkezetének átalakítása a nyilvánosság szerkezetének a része: azaz olyan gyakorlati cselekvés, amelynek szimbolikus ereje, lehetséges kulturális tőkéje vitathatatlan. Azoknak az intézményeknek a sorsa, amelyek a nyilvánosság szerkezetét megjelenítik, fenntartják, a magyar demokrácia megkülönböztetetten fontos kérdései. Amiről szó van, az semmi egyéb, mint a demokratikus, nyilvános közkultúra normáinak megjelenése a kulturális térben, vagy épp azok értelmezhetetlenné válása.

Azaz: ezek az intézmények definiálják a hozzáférés technológiáit, illetve jelentős mértékben hozzájárulhatnak a magyar nyelvű tartalmak gazdasági hátterének megteremtéséhez. Bármilyen szerkezeti átalakításra is kerül sor, annak céljai között ott kell, hogy szerepeljen a kortárs média kulturális forradalmának elősegítése.

*

Nem tudom, hogy mindazok, akik az utóbbi napokban a Hírszerzőn nyilvánosságra került, amúgy példátlanul centralizáló és értelmetlen állami vízfejet teremtő szerkezeti átalakításokra vonatkozó javaslatokat megtették, mennyire voltak a tudatában annak, hogy itt nem a "pártok közötti egyeztetés" a kérdés, hanem egy társadalom önreprezentációs, tematizációt és marginalizációt, a hozzáférés demokratizmusát, dinamizmusát egyaránt meghatározó meta- és megagépezetének megtervezése. S ugyan persze, törvénytisztelő állampolgárként mélységes bizalmam van (értsd: inkább volt) a parlamenti pártok működését illetően, de mindez tényleg nem csak rájuk és a mögöttük álló érdekcsoportokra tartozó kérdés.

Mert lássuk be, ami 1997 óta a magyar médiavilágban zajlik, az egyetlen, azaz egyetlen szempontból kielégítő: a pártok reprezentációjának szempontjából. Kicsit nyersebben fogalmazva, mindaddig, amíg a kereskedelmi televíziók az épp szükséges mértékben depolitizálhatóak, illetve a kulturális állampolgárság dimenziói helyett a fogyasztók gyors kiszolgálásában érdekeltek, az MTV teljes mértékben zsarolható, s a pártok, ha kedvük szottyan, időnként zsarolják is, addig ezek a szervezetek ellenérdekeltek a nyilvánosság szerkezetének átalakításában.

*

Úgy becsületes, ha megírom, hogy erre a szomorú és szorongató következtetésre nem pusztán az íróasztal mögött ülve jutottam. Az elmúlt években számos vitában vettem, vehettem részt, beszéltem, beszélhettem döntéshozókkal, s azt kellett tapasztalnom, hogy minden egyes fél végtelen jóindulata ellenére, a médiarendszer reformja odébb van, mint valaha. S nem azért, mert miniszterek, tanácsadók, államtitkárok, kormánypárti és ellenzéki tagok jó, vagy rossz emberek, hanem azért, mert kényszerűen kiszolgálják azt a hatalmat, amelyből élnek, s amelynek védettjei, részesei, kiváltságosai.

Nincs is ezzel semmi baj. Nincs, addig, amíg a társadalom különböző csoportjainak érdekei és a demokratikus kultúra eszményének elkötelezett pártok érdeke a gyakorlatban - legalább részben - egybeesik. Az a rendszer, amelyben a jóléti társadalmak médiahatóságai kialakultak, erre az egybeesésre épült - s nem ok nélkül, és gyakran sikerrel. Külön elemzések kérdése, hogy nálunk ma miért nem működik mindez, de attól tartok, hogy a teljes társadalomtudományi összefüggésrendszer felvázolása meghaladhatja a Hírszerző olvasóinak s szerkesztőinek türelmét.

E helyt most arról kellene beszélnünk, hogy mit jelent a politikai osztály önérdekének szembekerülése a demokratikus kultúra normarendszerével és etoszával.

Mindenekelőtt a kedves olvasók gondoljanak arra, hogy hány alkalommal ültek úgy a képernyő előtt, hogy annak nyomán, amit láttak, magukban azt kérdezték: vajon hol van a médiahatóság? S valóban: hol van, hol volt az ORTT akkor, amikor; amikor akarva-akaratlan, gyakran inkább tudatlanságból, mint rosszindulatból, a televíziók és rádiók naponta vették semmibe az állampolgári egyenlőség, a szegénység méltóságának eszméjét, amikor naponta látják, hogy a rasszizmus számtalan diskurzusa van jelen a mediális életvilágban.

A magyar Arvisura-mítosz keletkezése

Mint tudjuk, az Arvisura Igazszólás egy mitikus hun–magyar őstörténet, jelentős finnugor vonatkozásokkal. Mint ilyen, a naiv, áltudományos magyarok eredetmítoszának is felfogható. Egy mítoszon nyilván nem érdemes a tudományosságot számon kérni, a baj azonban azokban a fejekben keresendő, amelyekben nemcsak megfogant, hanem amelyekből ki is bukott a megállapítás, hogy az Arvisura valóban történelmi mű és a magyarok igaz eredetét, elhallgatott őstörténetét beszéli el. Ha tudományos műnek állítják be - káros. Ha naiv ősmítosznak - akkor ártatlan, akár egyetlen 20. századi szerző kútfejéből pattant ki, akár valódi ősi szóhagyományokból, netán lejegyzett rovásokból veszi kezdetét.

Az Arvisurák keletkezéstörténete

A grandiózusan terjedelmes és tartalomvezetésében tobzódóan szerteágazó Arvisurák szerzője, Paál Zoltán Sajóvárkonyban született egy évvel az első világháború kitörése előtt, azaz 1913-ban. 1924–28 között a putnoki polgári fiúiskola tanulója volt, majd Ózdon, a vasgyárban kezdett el dolgozni. Pár évvel később elvégezte a Rimamurány–salgótarjáni Vasmű bányászati és kohászati szakiskoláját. Mivel hadiüzemben dolgozott, nem hívták be katonának, a háború vége felé azonban mégis be kellett vonulnia, mégpedig munkaszolgálatra - és ennek meghatározó jelentősége lett nemcsak életét, hanem az Arvisurák megszületését tekintve is.

A jövője alakulására döntő hatással bíró eseményről ő maga is beszámol az Arvisurákban: szovjet partizánok megszöktették, s az osztag egyik tagja, a manysi származású Szalaváré Tura ejtőernyős tiszt ősi titkok tudójává tette és sámánná avatta. Ezután élete végéig (1982-ben hunyt el) írta művét, melyben továbbadta tudását. Műve forrásaként nemcsak a szovjet tiszttől nyert ismereteket nevezte meg, hanem egyfajta folyamatos megvilágosodást is, illetve a kollektív tudatalattival való szüntelen kapcsolatát (vö. agyrádió).

A Püski Kiadó áltat 1988-ban megjelentetett töredékes Arvisura-kiadás 5. oldalá a szerző lánya, Paál Éva előszava olvasható. Apjáról őrzött emlékei közül a Rénhírek blog szerzője két momentum talált érdemes kiemelésre. Ezek egyike, hogy Paál Éva szerint édesapja további életére rendkívüli hatást gyakorolt találkozása a manysi Szalaváré Turával, a szovjet ejtőernyős tiszttel. Attól fogva Paál Zoltán mesélő kedve kiapadhatatlan volt. Meséit először kézzel, majd később géppel írásba is foglalta, élete végéig cirka 15 ezer oldalnyi kéziratot hagyva hátra. A másik figyelemre méltó momentum a következő, 6. oldalon olvasható Faggyas István megemlékezésében, aki kódolt utalást tesz arra, hogy Tura a szovjet titkosszolgálat megbízását teljesítette magyarországi missziójával. Ezután a kétkötetes anyag szövegét gondozó szerkesztő, Bolyki János előszava következik, amely az Arvisura-könyv összeállításáról szól. Az egybeszerkesztés nem volt könnyű feladat, mivel az 1945–1982 közötti időszakból mintegy 15000 oldalnyi kézirat maradt fenn Paál Zoltántól. Ezek szövegváltozatokat, másolatokat és a levelezést is tartalmazták. A 9. oldalon kezdődik a Bevezetés az Arvisurákba, majd Szili István írása következik, címe: Paál Zoltán és az Arvisurák. Ebből tudható meg, hogy Paál Zoltán az általa írottakat folyamatosan úgy értékelte, mintha azok valami ősi hagyományt közvetítenének, amellyel a tudománynak foglalkoznia kell. Ezért 1955-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetében és az ELTE Finnugor Tanszékén próbálta elérni azt, hogy művét forrásértékűnek tekintsék, és tudományos kutatás tárgyává tegyék. Ez azonban - érthető okokból - soha nem történt meg. Szili István értékelése szerint Paál Zoltán alkotása nem nevezhető olvasmányai egyszerű összefoglalásának, hanem több annál, mert a szerző ismereteit egységes rendszerbe foglalja, s erre csak a legnagyobb elmék képesek. Ugyanakkor idézi Harkai István megállapítását, aki szerint Paál Zoltán megálmodja a múltat, vagyis az egyes fejetekben regéket, a mű egészében pedig egy olyasfajta mítoszt alkot, amely bizonyos vonatkozásokban akár Homérosz munkáihoz is hasonlítható. legalábbis annyiban, hogy ellenőrizhetően történelmi tények és alakok ellenőrizhetetlen események sodrába kerülnek.

Az Arvisura az interneten - letöltés optimalizált honlapról

Virtuális könyv formájában egy Google kereséshez optimalizált honlapról mint első helyről tölthető le az Arvisura. Sőt, nemcsak letölthető, hanem frissíthető is. Hogy az arvisurákat miért szüséges időről időre frissíteni, ugyancsak megtudhatjuk az alábbi hivatkozásra való kattintással. Előtte azonban mondjuk el, hogy a honlapoptimalizálás az a folymat, amelynek során el lehet érni, hogy a weboldal Google-kondíció megfelelőek legyenek az online Arvisura-könyv zavartalan letöltéséhez

• A magyar Arvisura Könyv letöltése az internetről (ingyenes pdf.)
• arvisura_könyv - online letöltés - magyar_arvisura - google honlapoptimalizálás - őstörténeti mítosz

Transzgenikus állatkert, transzgenikus télikert építés - piréz génmanipuláció. Keresőmarketing: infra laptop

Az első transzgenetikus állat, a csupakabra

Amennyiben idegen géneket, más néven kalóz vagy piréz géneket ültetnek át egy állat vagy növény genomjába génsebészeti úton, akkor az így létrejött állat, ill. növény transzgenetikus, transzgénikus. A transzgenetikus állat, ill. növény önmagához lényegíti a piréz gént, ennek a folyamatnak a neve a genetikában: arvisura-genezis.

Az első transzgenikus állatot 1982-ben állították elő, amikor is egy a caribi térségben őshonos, de a Kárpátokban is fellelhető csupakabra (chupacabra) nőstény megtermékenyített petesejtjének pronukleuszába mikroinjektálással a rézfaszú bagoly növekedési hormonját mint transzgént juttatták be. A művelet nyomán egészségesen megszületett, farkánál fogva összenőtt híres csupakabra ikerpár a Nature Seo folyóirat címlapjára is rákerült (lásd fenti képünket).

Ilyen előzmények után mintegy tíz évvel ezelőtt egy kanadai piréz képzőművész, Adelay B. Kroll vetette fel azt, hogy olyan különleges állatkertben kellene bemutatni a különböző, már szép számban létező mesterséges életformákat, amely környezet illene hozzájuk. Ugyanígy a transzgenetikus növények számára szerinte különleges télikert létesíthető. Ő maga vállalkozna - jelentette be 2006-ban - a teljes dizájn-projekt lebonyolítására, megtervezné és létrehozná a transzgenetikus növény- és állatkert arculatát.

A tervei szerint a transzgenikus állatkert a világban szétszóratott pirézek egyik gyülekezési helyén, Torontóban kapna helyet, és a medúzák génjének köszönhetően a sötétben világító állatok meg növények mellett ott lennének például azok a kecskék is, amelyek ismét csak módosított tejében pókgén található, és így a tej különböző katonai vagy ipari alkalmazások alapanyagául szolgál. Egyes, külön erre a célra kialakított felületeken pedig emberi hajat és körmöt, illetve pillangószívet, lótüdőt és xilofonként működő csontokat lehetne nevelni, miközben az épületek víztaszító hüllőpikkelyeket növeszthetnének magukra a nedvesség ellen, és a látogatók úgynevezett geckovátorral (gekkó+elevátor, vagyis gekkó és lift) közlekednének az épületek között – sőt, magukon az épületek felületén is. A keresett marketing-projektnek természetesen a csupakabra lenne a totemállata és kabalafigurája.

Az egésznek az a célja - fejtegette Adelay B. Kroll 2006-ban-, hogy érzékeltesse, mennyire más lesz a világ a biotechnológia forradalmának köszönhetően a nem is olyan távoli jövőben.

A projektum, támogatás hiányában, csaknem elfelejtődött, ám fiatal, a pénz keresésre optimalizálódott és szocializálódott piréz dizájnerek újrafelfedezték az ötletet, előbb megkeresték idős kollégájukat, majd intenzív pénzcsinálásba kezdtek, mígnem előteremtették a transzgenetikus növény- és állatkert létrehozásához szükséges pénzügyi fedezőanyagot. Az teljes állat- és növénykert-építés persze ennél többe kerül, ezért  nagyszabású mobiltelefonos marketingkampányt indítottak, minden pirézt sms-ben értesítettek a hozzájárulás lehetőségéről. Az Csupakabra nevű okostelefon-alkalmazás lehetővé tette a bankszámláról közvetlenül történő tömeges támogatást, így nagyon hamar összejött a szükséges finánctőke. A piréz összefogásnak köszönhetően a közeljövőben megépülhet a transzvesztita Vesta-szüzek mint kariatidák ékesítette létesítmény - az arvisura-genezis nagyobb dicsőségére.

____________________

Kapcsolódó témák:

• Autó-marketing kampány-ügynökség
• SEO és kereső marketing szolgáltatások: infra laptop

  PR-cikk a télikertből

- Az első magyar piréz arvisurák a Google találati listán jelentek meg. Mondhatnánk gerilla-arvisuráknak vagy meghekkelt arvisuráknak is őket, illetve gerillamarketing szövegakciónak, lévén a törzsökös ősmagyar társaiktól eltérően nem a hamis mítosz még hamisabb dokumentumait képezték, hanem céljuk az volt, hogy ezt a hamisságot a public relations és a keresőmarketing eszközeivel leleplezzek. No, nem a tudományosság szenteszközeivel (a téves állítások tételes cáfolása), hanem egyfajta gerillamarketing eszközökkel.

A Piréz Arvisurák mint marketing-termékek mögött ugyanis egy átgondolt webakció sejthető. Kitalálója és megvalósítója azt érte el a weben, hogy az eredeti (hamis) tartalomtól eltérően egy egészen másfajta, de ugyancsak fikciós tartalom jelenjen meg akkor, ha valaki az arvisura, arvisurák kulcskifejezésekkel internetes keresést indít.

Hol vannak a piréz pr-cikkek és hol az ar6visurák?

Első helyen a keresőben ugyan még mindig a Wikipédia magyar szócikke szerepelt, de a második és harmadik Google-pozícióba már sikerült teljesen új jelentéseket felcsempészni. Ezek többnyire azt állítják, hogy a nevezett arvisurák a keleti egzisztencializmus filosz-körökben jól ismert alaptételei, melyek egyenesen Cecil M. Joepardy Nagy Traktátum c. művéből valók. Jobb a helyezése a hol élnek a pirézek, valamint a pr-cikk megjelentetés ára kulcsszónak.

Honlap szolgáltatás: marketing szövegírás

A jól szerepeltetett és alaposan optimalizált weboldalakon sok egyéb jópofa infó is elérhető, a szerzőknek kisujjában van a marketing szövegírás, az olvasok közt pedig akadhat, aki el is hiszi némelyiküket. Szó esik például az ősi szanszkrit nyelvi eredetről, a jelleg-rálényegítésről mint ontológiai processzusról; de arról is, hogy ez az egész arvusurásdi nem egyéb, mint háborús szovjet propaganda szolgáltatás 1944-ből, amelyet kiképzett ejtőernyős KGB-ügynökök terjesztettek a megszállni kívánt vagy már megszállt országok lakossága körében, így Magyarországon is - így alakult ki Ózd központtal a magyar arvisuracsakra mint korábbi partizánközpont,

Manapság - a frissen érkezett PR-cikk tanúsága szerint - már védettséget élveznek a magyar esőerdőkben gyéren tenyésző arvisurákok, télikertben óvják őket a hideg szelektől és segélykérő mobiltelefonok állnak rendelkezésükre baj esetén a termékek megóvása céljából.

alternatív és szamizdat arvisura-magyarázatok - ellenkánon, szemben a műanyag trenddel. ablak a dabra

egy ízléstelen fotót törölt innen az öncenzúrám.

Vitrin üveg mögött a boldog pár: Orbán és Putyin. Előbbi a menyasszony, utóbbi ölébe veszi az előbbit. Ismeritek a képek, terjed a neten. Jól egymásra találtak az Arvisurában. No de akkor ez egy szamizdat-fotó lett volna? Vagy lenne? Engedélyezve nem volt az öncenzúrámnál...

A szamizdatok kora lejárt, mondhatnánk. Hát igenis, meg nemis. Igen, mert hivatalosan cenzúra nincsen, semmilyen kiadvány megjelentetése elé nem állíthatók politikai akadályok. Viszont továbbra is vannak olyan témák, amelyek ilyen vagy amolyan vonatkozásban tabunak számítanak és az ezeket érintő könyveket megjelentetni nem problémamentes. Ha a szamizdat fogalmát kicsit kitágítjuk, és értjük alatta azokat a kiadványokat is, amelyek a hivatalos álláspontokkal, a trenddel, a mainstreammel, a kánonnal szemben jelennek meg, ráadásul a szerzők saját szakállára (üvegzsebében látszó pénzéből, felelősségére), akkor valamelyest ugyan billegősen, de mégis beszélhetünk egy újfajta szamizdatirodalom létezéséről ebben az elműanyagosodott társadalomban.

A nemzetközi viszonylatban is tömeges hírnévre szert tett SEO-Arvisura-csoport SMS-kampányt hirdet abból a célból, hogy az információk átadásával kiküszöbölje a Google 2015-ös algoritmus-frissítései révén várhatóan keletkező SEO-károkat, illetve enyhíteni igyekszik azokat rövid szöveges üzenetek továbbításával az Arvisura-felhasználók felé. Mint ismeretes, a világmonopóliummá vált és a keresési programokon kívül ezer másban is piacvezetővé avanzsált multicég 2013-ban megkísérelte tökéletesen ellehetetleníteni a honlapoptimalizációt és tömeges sms küldést. Más keresőmarketing módszerek mellett leginkább a kulcsszavas linkprofil building vált lehetetlenné.

Az Arvisura-csoport SEO-szakosztálya részéről felmerült a probléma: hogyan lehetséges választott kulcsszavakkal a Goggle-találatok élére kerülni, ha nem használhatunk kulcsszavas linkszövegeket (anchor textus). Nos, ezt az áthidalhatatlannak látszó kognitív disszonanciát oldja fel az úgynevezett diszperzív linképtő cirill és metód, amelynek a népszerűsítésére most sms-kampányt hirdet a tiltakozó tömeg.

A kollektív tudatalatti virtuális szervere: az Arvisura SMS

Tömeges SMS-ben egy télikertbe hívták össze nemrégiben és a budapesti Okkult Tudományok Üveg Házában jelentették be az Arvisura Szamizdat Könyvkiadó megalapítását. Mint Dr. Kállay O. Béla alapító főszerkesztő elmondotta, a szellemi műhely hidat kíván verni az ősi okkultizmus és spiritualizmus körébe tartozó tudományok és a modern számítástechnika között. Első kiadványuk például a kollektív tudatalatti megnyilvánulásai és az internetes adatforgalom közötti összefüggéseket tárgyalja. A jeles arab származűású brit szerző, Lloyd al-Bakar nem kevesebbet állít monográfiájában, mint azt, hogy a kollektív tudatalattit megtestesítő úgynevezett Arvisura akként működik az emberiség látens emlékezetében, mint valamiféle virtuális szerver az internetes adatok tárolásában. Az Arvisura egy globális és univerzális adattár, amely azonban önmagában nem jeleníthető meg, hanem csakis médiumok által. Ilyen médium volt a közelmúlt Paál Zoltán félig írástudatlan ózdi kazánkovács, aki az általa agyrádiónak nevezett kommunikációs csatornán "vette" a hun-magyar őstörténet teljes tudásanyagát és ezt le is jegyezte az Arvisurák - Igazszólás mintegy 40.000 gépelt szövegoldalt kitevő szövegében (később több csonkított kiadást is megélt).

Nos, a Kiadó első készülő könyve bőven tárgyalja a Magyar Arvisura keletkezésének történetét is, feltárva, hogyan is működött Páal Zoltán agyrádiója, azaz milyen forrásból, milyen adatbázisból (no, ez lenne az a virtuális szerver, vagyis VPS, amely tömeges sms-küldésre is képes kampány idején) merítette tudását, honnan jött az a tömérdek információ, amelyet évtizedeken keresztül megszállottként lejegyzett (holott "magától" írni alig tudott).

A főszerkesztő a készülő kiadványról még azt is elárulta, hogy elméleti alapját nagyrészt a keleti egzisztencialista filozófia képezi, amely Arvisurának nevezi a kollektív tudatalattinak az új szubsztanciákra történő rálényegülését.

A közönség soraiból feltett első kérdés persze az volt, hogy mi a várható könyv címe. Arvisura VPS - mondotta a főszerkesztő, mire a hallgatóság hangos ovációban tört ki. Lelkesedésük akkor hagyott alább, mikor az előadó jelezte, hogy a monográfia természetesen ősi székely-magyar rovásírással íródott és ekként jelenik meg. Viszont akinek van agyrádiója, saját anyanyelvén bármikor leolvashatja az Arvisura Kiadó központi szerveréről.

• A Magyar Arvisurák. Őstörténeti mítosz
• Az Arvisura Kiadó bemutatkozása Ungváron

Arvisura VPS-Sms

A Virtual Private Server vagyis Saját Virtuális Szerver speciális tárhely, amely nagy számban hozható létre és értékesíthető egy nagy teljesítményű szerver virtualizációja révén. Az ügyfél számára a VPS egy fizikai szerver tulajdonságait emulálja, így rendszergazdai felhatalmazással üzemeltetheti. - Arvisura Könyv Kiadó: Budapest-Ungvár. Magyar Arvisura: hamis őstörténeti mítosz. Virtuális szerver bérlés, hosting, szolgáltatás

• Honlapajánló: Téliker építés - Csoportos SMS kampány

arvisura könyv letöltés ingyen online - internet - asus: legjobb laptop márkák, típusok

Tsúszó Sándor Fordja és papírlaptopja

Posztumusz Arvisura letöltésre ítélte a SEO-kúria Tsúszó Sándort szamizdat könyvkiadás és szerverfeltörés bűntette miatt. Az idős korában Svédországban elhunyt költőt és gondolkodót pornográf költemények megjelentetése és terjesztése, illetve egy fiatalkori ballépése miatt ítélték ténylegesen letöltendő Arvisurára.

Történt, hogy az akkor éppen egy Ford automobillal közlekedő felvidéki avantgárd költő, miután kocsija akkumulátorát feltöltötte, meglátogatta festőbarátjait a festői Ungváron. Hírét vette ugyanis, hogy befagyott a Szinevéri tó és arra gondolt, a tó jegén végrehajthatná elméletben már összeállt sejtésének gyakorlati ellenőrzését. A Tsúszó-sejtés abban állt, hogy golfozni lehetetlen jégen, mert az ütő játékos azelőtt seggre esik a nagy lendülettől, mielőtt a labdát megüthetné. A sejtés kiegészítése, hogy ugyancsak lehetetlen pucéron szeretkezni, mert az alant fekvő fél még az orgazmus előtt megjegecesedik. Erről számos obszcén verset is írt korábban papírlaptopjába, most azt tervezte, barátainak a tó jegén elkoreografálja valamennyit.

Azok a begyepesedett agyú, romantikus és akadémista stílusban festő ungvári piktorok épp megfelelnek erre a célra, gondolta. Elhajtott hát Pozsonyból (akkoriban ott lakott és ott terjesztette mélyerotikus verseit) a kies Kárpátok lábához, beültette kocsijába a számos drága golfütő közé Manajlót, Koczkát, Erdélyit, ráadásnak a faszobrász hírében álló Szvidát és elindultak Szinevir felé.

Ám soha nem érkeztek meg oda, mert Tsúszó a kollektív tudatalatti szétsugárzása révén teljesen ellehetetlenítette művészbarátait egy spontán szerverfeltöréssel. Annyira lehetetlenné váltak, hogy vissza kellett fordulniuk és új szervert kellett bérelniük öreg napjaikra. Ezzel óriási kárt okoztak a tudományos haladásnak és hálaadásnak. Számításból mellőzik a számítástechnika vívmányait a legjobbak. Éppen ezért cirka hetven év elteltével a SEO-ítélőtábla ténylegesen letöltendő posztumusz Arvisurára ítélte a pirézek nagy igricét, Tsúszó Sándort.  Ez lehűtötte a kedélyeket és a túlforrósodott szervereket egyaránt és haránt csíkozva is ismeretelméleti jégre tették.

Arvisura könyv letöltése - kollektív tudatgyakorlat, erotikus tantra jóga