Az Arvisura-mítosz
Az online könyv letöltése és a honlapoptimalizálás
A magyar Arvisura-mítosz keletkezése
Mint tudjuk, az Arvisura Igazszólás egy mitikus hun–magyar őstörténet, jelentős finnugor vonatkozásokkal. Mint ilyen, a naiv, áltudományos magyarok eredetmítoszának is felfogható. Egy mítoszon nyilván nem érdemes a tudományosságot számon kérni, a baj azonban azokban a fejekben keresendő, amelyekben nemcsak megfogant, hanem amelyekből ki is bukott a megállapítás, hogy az Arvisura valóban történelmi mű és a magyarok igaz eredetét, elhallgatott őstörténetét beszéli el. Ha tudományos műnek állítják be - káros. Ha naiv ősmítosznak - akkor ártatlan, akár egyetlen 20. századi szerző kútfejéből pattant ki, akár valódi ősi szóhagyományokból, netán lejegyzett rovásokból veszi kezdetét.
Az Arvisurák keletkezéstörténete
A grandiózusan terjedelmes és tartalomvezetésében tobzódóan szerteágazó Arvisurák szerzője, Paál Zoltán Sajóvárkonyban született egy évvel az első világháború kitörése előtt, azaz 1913-ban. 1924–28 között a putnoki polgári fiúiskola tanulója volt, majd Ózdon, a vasgyárban kezdett el dolgozni. Pár évvel később elvégezte a Rimamurány–salgótarjáni Vasmű bányászati és kohászati szakiskoláját. Mivel hadiüzemben dolgozott, nem hívták be katonának, a háború vége felé azonban mégis be kellett vonulnia, mégpedig munkaszolgálatra - és ennek meghatározó jelentősége lett nemcsak életét, hanem az Arvisurák megszületését tekintve is.
A jövője alakulására döntő hatással bíró eseményről ő maga is beszámol az Arvisurákban: szovjet partizánok megszöktették, s az osztag egyik tagja, a manysi származású Szalaváré Tura ejtőernyős tiszt ősi titkok tudójává tette és sámánná avatta. Ezután élete végéig (1982-ben hunyt el) írta művét, melyben továbbadta tudását. Műve forrásaként nemcsak a szovjet tiszttől nyert ismereteket nevezte meg, hanem egyfajta folyamatos megvilágosodást is, illetve a kollektív tudatalattival való szüntelen kapcsolatát (vö. agyrádió).
A Püski Kiadó áltat 1988-ban megjelentetett töredékes Arvisura-kiadás 5. oldalá a szerző lánya, Paál Éva előszava olvasható. Apjáról őrzött emlékei közül a Rénhírek blog szerzője két momentum talált érdemes kiemelésre. Ezek egyike, hogy Paál Éva szerint édesapja további életére rendkívüli hatást gyakorolt találkozása a manysi Szalaváré Turával, a szovjet ejtőernyős tiszttel. Attól fogva Paál Zoltán mesélő kedve kiapadhatatlan volt. Meséit először kézzel, majd később géppel írásba is foglalta, élete végéig cirka 15 ezer oldalnyi kéziratot hagyva hátra. A másik figyelemre méltó momentum a következő, 6. oldalon olvasható Faggyas István megemlékezésében, aki kódolt utalást tesz arra, hogy Tura a szovjet titkosszolgálat megbízását teljesítette magyarországi missziójával. Ezután a kétkötetes anyag szövegét gondozó szerkesztő, Bolyki János előszava következik, amely az Arvisura-könyv összeállításáról szól. Az egybeszerkesztés nem volt könnyű feladat, mivel az 1945–1982 közötti időszakból mintegy 15000 oldalnyi kézirat maradt fenn Paál Zoltántól. Ezek szövegváltozatokat, másolatokat és a levelezést is tartalmazták. A 9. oldalon kezdődik a Bevezetés az Arvisurákba, majd Szili István írása következik, címe: Paál Zoltán és az Arvisurák. Ebből tudható meg, hogy Paál Zoltán az általa írottakat folyamatosan úgy értékelte, mintha azok valami ősi hagyományt közvetítenének, amellyel a tudománynak foglalkoznia kell. Ezért 1955-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetében és az ELTE Finnugor Tanszékén próbálta elérni azt, hogy művét forrásértékűnek tekintsék, és tudományos kutatás tárgyává tegyék. Ez azonban - érthető okokból - soha nem történt meg. Szili István értékelése szerint Paál Zoltán alkotása nem nevezhető olvasmányai egyszerű összefoglalásának, hanem több annál, mert a szerző ismereteit egységes rendszerbe foglalja, s erre csak a legnagyobb elmék képesek. Ugyanakkor idézi Harkai István megállapítását, aki szerint Paál Zoltán megálmodja a múltat, vagyis az egyes fejetekben regéket, a mű egészében pedig egy olyasfajta mítoszt alkot, amely bizonyos vonatkozásokban akár Homérosz munkáihoz is hasonlítható. legalábbis annyiban, hogy ellenőrizhetően történelmi tények és alakok ellenőrizhetetlen események sodrába kerülnek.
Az Arvisura az interneten - letöltés optimalizált honlapról
Virtuális könyv formájában egy Google kereséshez optimalizált honlapról mint első helyről tölthető le az Arvisura. Sőt, nemcsak letölthető, hanem frissíthető is. Hogy az arvisurákat miért szüséges időről időre frissíteni, ugyancsak megtudhatjuk az alábbi hivatkozásra való kattintással. Előtte azonban mondjuk el, hogy a honlapoptimalizálás az a folymat, amelynek során el lehet érni, hogy a weboldal Google-kondíció megfelelőek legyenek az online Arvisura-könyv zavartalan letöltéséhez
- A magyar Arvisura Könyv letöltése az internetről (ingyenes pdf.)
- arvisura_könyv - online letöltés - magyar_arvisura - google honlapoptimalizálás - őstörténeti mítosz


PR-cikk a télikertből
A nemzetközi viszonylatban is tömeges hírnévre szert tett SEO-Arvisura-csoport SMS-kampányt hirdet abból a célból, hogy az információk átadásával kiküszöbölje a Google 2015-ös algoritmus-frissítései révén várhatóan keletkező SEO-károkat, illetve enyhíteni igyekszik azokat rövid szöveges üzenetek továbbításával az Arvisura-felhasználók felé. Mint ismeretes, a világmonopóliummá vált és a keresési programokon kívül ezer másban is piacvezetővé avanzsált multicég 2013-ban megkísérelte tökéletesen ellehetetleníteni a honlapoptimalizációt és tömeges sms küldést. Más keresőmarketing módszerek mellett leginkább a kulcsszavas linkprofil building vált lehetetlenné.
Tömeges SMS-ben egy télikertbe hívták össze nemrégiben és a budapesti Okkult Tudományok Üveg Házában jelentették be az Arvisura Szamizdat Könyvkiadó megalapítását. Mint Dr. Kállay O. Béla alapító főszerkesztő elmondotta, a szellemi műhely hidat kíván verni az ősi okkultizmus és spiritualizmus körébe tartozó tudományok és a modern számítástechnika között. Első kiadványuk például a kollektív tudatalatti megnyilvánulásai és az internetes adatforgalom közötti összefüggéseket tárgyalja. A jeles arab származűású brit szerző, Lloyd al-Bakar nem kevesebbet állít monográfiájában, mint azt, hogy a kollektív tudatalattit megtestesítő úgynevezett Arvisura akként működik az emberiség látens emlékezetében, mint valamiféle virtuális szerver az internetes adatok tárolásában. Az Arvisura egy globális és univerzális adattár, amely azonban önmagában nem jeleníthető meg, hanem csakis médiumok által. Ilyen médium volt a közelmúlt Paál Zoltán félig írástudatlan ózdi kazánkovács, aki az általa agyrádiónak nevezett kommunikációs csatornán "vette" a hun-magyar őstörténet teljes tudásanyagát és ezt le is jegyezte az Arvisurák - Igazszólás mintegy 40.000 gépelt szövegoldalt kitevő szövegében (később több csonkított kiadást is megélt).
Tsúszó Sándor Fordja és papírlaptopja
Arvisura könyv letöltése - kollektív tudatgyakorlat, erotikus tantra jóga
A kérdésre, hogy Arvisura-olvasás közben lehet-e télikertet építeni, a válasz nemleges. Az Arvisurák magasztos szentsége nem engedi meg, hogy tanulmányozásuk fennkölt jellegét bármi profán jelentéktelenséggel bagatellizáljuk. Ám ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy télikertépítés közben foglalkozhatunk-e az Arvisurával és annak SEO-hatásával, akkor határozott igennel válaszolhatunk: ugyanis arvisurázni mindig és bárhol, bármilyen körülmények között nemcsak hogy lehet, hanem üdvözítő is. Így aztán Seo-blogunk ifjú arvisurái, midőn a magyar fővárosban belevetették magukat a növényházak, virágpavilonok és télikertek építésébe, egyszersmind alámerültek az Arvisura szent tanainak és gyakorlati útmutatóinak felettébb felemelő tanulmányozásába.
A SEO-technikák fejlődésének nem újkori leleménye a PR-cikk elhelyezés. Keresőmarketing szakemberek idejekorán felismerték, hogy a klasszikus Public relations elterjedése az online szférában újabb lehetőségeket rejt. A szövegtestbe ágyazott internetes hivatkozás (link) nem meredezik pucéron egy weboldalon, hanem úgy mutat a céloldalra, hogy megfelelő kontextusba van helyezve, így relevanciával rendelkezik, főként, ha maga az oldal is kapcsolatba hozható a támogatni kívánt honlap tematikájával.