main.html

Releváns honlap tartalom marketing. A keresőoptimalizálás (SEO) Arvisura-elmélete és gyakorlata: Metatézisek és Transzmutációk. Kulcsszavas kontextus és kreatív linképítő aranylemez

Arvisura Seo Web

Feszty-körkép: panoráma Munkácson - csészealj alakú Arvisura-emlékhely

vereckei.jpgRakéta-forma után: csészealj

Nemrégiben újabb Arvisura-objektummal gazdagodott a Kárpát-medence.

Mint ismeretes, azokat a helyszíneket, ahová az elmúlt évszázadokban az Arvisura üzenetét aranylemezeken meghozó Csillaghajók leszálltak, emlékművekkel jelölik meg. Ezek nem csupán magára az eseményre, hanem a magyarok eredetének és őstörténetének az Arvisurákban rögzített tényeire is emlékeztetnek.

Kárpátalján eddig két ilyen szakrális Arvisura-emlékhely létesült, az egyik a rakéta-formát imitáló vereckei emlékmű, amely azt a helyet jelöli meg, ahol Álmos vezért a Szíriusz térségéből érkezett lények "elrabolták" (valójában előbb elaltatták, majd az örök életet jelentő csillagbirodalomba vitték), s egyben Árpádot megbízták azzal a magasztos feladattal, hogy az Arvisura üzenetét a kArpád-medencébe bevigye.

arvisura-feszty-korkep.jpgA második Arvisura-jel a Munkács melletti Kendereskén, annak is magaslati dombján létesült. A csészealj formájú emlékmű azért került éppen itt felállításra, mert Feszty Árpád jeles festőművészt, midőn czirka 130 esztendőkkel ezelőtt vázlatokat készített historikus munkájához, ehelyt különleges ajándékban részesült. Látván vesződéseit a primitív képrögzítő eszközökkel, az épp akkor itt landoló csillaghajósok egy korszerű digitális fényképezőgéppel lepték meg. Csoda-e, ha a csillag szó ezután a szálláshely megfelelő kiválasztására kötelezte Fesztyt. A fotózások után, ahogy azt a korabeli munkácsi lapok megírták, a piktor és különös vendégei „csengős-bongós fiákereken robogtak a Csillag-szállóba".

A "vendégek" ajándékának köszönhetően Feszty (lám, újra egy Árpád!) kitűnő fotókat készített a kilátó-ponton a tájról és ezek alapján odahaza megfesthette remek körképét.

Nemrégiben helybéli és magyarországi notabilitások részvételével került felavatásra a 130 évvel ezelőtti UFÓ alakját idéző emlékmű. Belső felületén az eredeti fotókról készített márvány-gravírozások láthatók, a fölöttük elnéző szemlélő pedig látja a tájban a képnek megfelelő domborzatot. Ugyanakkor, ha kellő mértékben aláveti magát az áhítatnak, a Hely Szellemétől közvetlenül értesülhet arról, hogy Feszty a nagy találkozás pillanatától kezdve nem csupán piktorként, hanem rovósámánként is működött és vásznaira minden munka kezdetén előbb az Arvisura üzenetét rótta fel, s csak azután vitte fel a kép látványát képező festékréteget - amint ezt a festményeiről készült korszerű röntgen-vizsgálatok meg is erősítették.

Tudomásunk szerint a következő Arvisura-emlékhely a Hoverla hegycsúcs közelében fog létesülni, ahol is száz esztendeje a ruszin és magyar nép közös eredetének Arvisura-üzenetével érkezett csészealj. Az emlékmű megtervezésére a Nemzeti Erőforrás Arvisurája már kiírta a pályázatot.

-----

Frissítés. Egy számunkra ismeretlen Arvisura-kutató teljesen abszurd állításokat tartalmazó cikkében próbálja cáfolni fenti tényállításainkat. Írását nekünk is elküldte, de szakmai okokból közlését elutasítottuk. Jellemző, hogy talált magának fórumot... Elrettentő tanulságul ide linkeljük: A vereckei emlékmű és a munkácsi Feszty-panoráma nem UFÓkat, hanem nemiszerveket ábrázol

Kárpáti Arvisura

arvisura-ufo.jpgTalán mondanunk sem kell, hogy a minden tekintetben különleges Kárpátaljának saját Arvisurája van. Ehhez az őstörténeti örökséghez nem mindennapi módon jutottunk - de hát mi történik Kárpátalján mindennapi módon? Itt még a mindennapok sem mindennapiak.

Történt ugyanis, hogy 1913-ban a zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája felett azonosítatlan repülő objektum jelent meg és ez egy mindössze tizenkét tucat lelket számláló ruszin faluban mindenki számára különösen emlékezetessé tette a Karácsonyt. Kiváltképp a Szalavarov család számára. Az esti órákban a feleség kiküldte férjét, a legjobb fejszeforgató favágó hírében álló Surát (akit fogatlan és ezért pöszén beszélő hitvese Tyurának szólított), hogy hozzon vizet az ünnepi vacsora előtti esti tisztálkodáshoz az udvari kerekeskútból. A falu papja a szomszédos házban lakott, épp Szalavarovék mellett haladt el hazatérőben egy jószolgálati útjáról (a falu szűzlányait gyóntatta sorra ilyentájt). A kárpáti anyaföldbe gyökerezett reumás lába, amikor a magasból vakító fényesség zuhant alá.

A kápráztató ragyogásban a templom hármas keresztje szinte felizzott, mellette egy kékesen vibráló ovális valami látszott haladni egyenesen Tyurááék portája fölé. A falu lakosai a nagy fényre kiszaladtak a házaikból és ragyogó szemmel tekintettek a magasba, a karácsonyi ünnepi áhítattól és a répapálinkától mélyen átitatva ugyanis semmi kétségük nem lehetett afelől, hogy a betlehemi csillagot látják. Ám nem sokáig bámészkodhattak, a jelenség mindössze néhány percig tartotta révületben a jámbor falunépet. A fénylő tányér-forma a lebegés után hirtelen felemelkedett és nagy sebességgel távozott a Szíriusz néven ismert csillag irányába. A hű hitves, Harittya Szalavarova az ámulatból eszmélve hamarosan kétségbeesetten kiáltozni kezdett a férje után, akit ezután soha nem senki nem látott a kis kárpáti faluban. A Mindenható segítségét kérő reumás lábú pópa is hiába kutatta égen és földön. Ő sem tudhatta, hogy a kárpáti tájat meglátogató UFÓ által elrabolt férfi harminc évvel később szovjet ejtőernyősként Szalaváré Tura néven fog visszatérni a Földre, hogy manysi rovósámánnak mondva magát egy erre hivatott, partizánná átképzett ózdi kohásznak átadhassa az Eurázsia legősibb népének eredetéről és történetéről szóló titkos tanítást, az úgynevezett Kárpáti Arvisurát, amely töbkarpataljai-arvisura.jpgbek között a ruszin és a magyar nép közös eredetét bizonyítja.

Az Arvisura megismerése óta mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Kárpátalja valamennyi őslakosa ugyanattól a csodálatos ikerpár-lénytől származik, a farkánál fogva összenőtt ruszin és magyar Csupakabrától, amelyet ma totemállatként tisztelnek Kárpátalján.

Piréz Arvisura

pirez.jpgMint ismeretes, Pirézföld hivatalos nemzeti valutája, amióta az ország kivívta a függetlenségét, a Piréz Arvisura (ArPi). Kevesen tudják azonban, hogy honnan vette a szó az eredetét.

Nos: a piréz nép múltjának a történetéből kiderül, hogy a pirézek a kőkorszakban, amikor még gyűjtögető életmódot folytattak, akkor a gyümölcs- és bogyókeresés folyamatát nevezték arvisurának. Pontosabban nem is annyira magát a keresést-gyűjtést, hanem a legjobb keresési módozatot, ma szóhasználattal: az optimális keresést illették ezzel a fogalommal.

Később a fogalom több új jelentést is magára vett. Amikor állattenyésztő-földművelő néppé váltak a pirézek, akkor a legjobb legelő vagy legjobb termőföld keresésének a leghatékonyabb módszerét nevezték arvisurának.

A népvándorlás évszázadaiban az új haza keresésének optimális változata kapta az arvisura nevet. Megfelelő gyepűt találván megalapították a feudális nemzetállamot, a Piréz Nagykedelemséget. Miután pedig az ősi Aki keres, talál szlogent az államideológia szintjére emelték, a szomszéd népek nemes egyszerűséggel Keres Kedelemségként kezdtek emlegetni Pirézföldet.

Ám a saját ország alapítása nem hozta meg a pirézek számára a történelmi biztonságot: idegen hatalmak törtek az Pirézföldre és elkezdődött a Nagy Piréz Szétszórattás. Eközben és még sokáig utána a pirézek egyfelől egymás keresését optimalizálták, másfelől a boldogulás útjának az intenzív keresésére léptek rá (mindkettőt új arvisura néven emlegették).

Csakhogy az ipari forradalom és a kapitalizmus viszonyai közepette a befogadó országokban egyre fokozódott a szétszóratott pirézekkel szembeni idegengyűlölet, ezért a népcsoport tagjainak a permanens pénzkereső-optimalizálás lett a túlélési stratégiája. Ennek sem lehet más a neve, mint Arvisura - és kitűnően bevált, a hazájukból elűzött pirézek néhány évtized alatt jelentős nemzetközi tekintélyre (és befolyásra) tettek szert. Részben az ő ténykedésüknek köszönhető, hogy Pirézföld újra elnyerte függetlenségét. És amikor a saját fizetőeszköz, a nemzeti valuta létrehozása lehetővé vált, ugyan mi mást kaphatott volna, mint azt, hogy Arvisura. A névadók ezzel adóztak a régvolt és a mai pirézek tehetségének, hogy mindig megtalálták az optimális keresési opciókat.

Újabb névátvitellel így lett az Arvisura a kereső-optimalizálás szinonimája.

Az Igazszóló Pillangószív

arvisura-pillango.jpgA hindu mitikus folklór egyik legismertebb meséje az Igazszóló Pillangószív (Arvi Sura) címet-nevet viseli, amelyet magyarra, nem teljesen szabályosan Igazmondó Pillangószív-ként fordítottak le először 2006-ban, amikor egy blogger az első magyar SEO-versenyt indította és annak a pillangószív szó lett a Google-kulcsszava. E blog szerzője, mivel nevezni kívánt a versenyre, barátjához, Alberd Yollaka finn nyelvészhez, a szanszkrit nyelv és kultúra nagy ismerőjéhez fordult segítségért, aki rövid időn belül számára le is fordította az ősi indiai mesét a kis lepkéről, akinek a szíve mindig megsúgta az igazságot (innen a cím), de ez az igazság csak a szív hangján létezett, maga a pillangó kimondani-elmondani már nem tudta. Az igazat szóló szívvel rendelkező mesefigura így lett a keresőoptimalizáló verseny emblémájává.

A mese a hozzáértők szerint a védikus gondolkozás és a brahmanizmus jegyeit viseli, messze túlmutat elsődleges jelentésén.

A későbbi meseinterpretációkban ez a jelentés részben elveszett, az új fordítások már Igazmondó Pillangót emlegetnek, holott a lényeg éppen az, hogy a kis lepke nem mondja ki az igazat sohasem, csak a szíve súgja neki, tehát nem az igazszóló, hanem csupán a szíve.

A metafizikai jelkép szerepét játszó mesefigura szanszkrit nevét később más területeken is felhasználták, olykor egészen meglepő módon.

Lloyd al-Bakar arab matematikus például a prímszámokkal kapcsolatos hipotézisének adta ezt a nevet (az Arvisura-sejtés), a madagaszkári kaméleonokat tanulmányozó magyar etológus, dr. Kállay Labord a "az időlegesen csak tojás formájában létező faj"-állapotot keresztelte el arvisurának. (Az év nagy részében ennek a kaméleonfajnak egyetlen fejlett példány sem él: a szülők sokkal hamarább elpusztulnak, semmint utódaik a tojásból kikelnének.) Bertolald L. Akay, japán származású amerikai kozmológus a fekete lyukak keletkezésével kapcsolatosan kidolgozott számításokban alkalmazta az Arvisura-állandót. 

Bodolay Klára zaneesztéta a Pánsíp sípjainak ősi pentaton hangolásában felfedezhető törvényszerűséget nevezte el Arvisurának. Pontosabban: szerinte az ősi Arvisura az a közös zenei alapfok, amelyet az európai, sőt, az euro-atlanti térségben élő népek a maguk zenéjében egyfelől kialakítottak, másfelől továbbvariáltak. E tekintetben az arvisurák egyszerre a közös hagyomány szimbólumai, és egyszerre a szétfejlődés vektorai: a közös ősi skálából így kristályosodtak ki például a modern elektronikus zene pszeudo-dodekafon hangzásai. Az arvisura állítólag Schönberg és Stockhausen munkásságában is fellelhető.

A kis hindu pillangó neve azonban nem csupán a zeneelméletben lett egy fontos szakkifejezés. Némileg ennél is meglepőbb (legalábbis a hindu eredet ismeretében), hogy jóval a szónak 2006-os megjelenése előtt bizonyos Paál Zoltán amatőr író és még amatőrebb őstörténet-kutató Arvisurák néven kezdte írni a hun-magyar-palóc nép közös eredetmítoszát. Szerinte a magyarok "természetesen" a Szíriusz térségéből érkeztek, majd az elsüllyedt Atlantiszon éltek és a hunokkal közös ősanyjukat Anyahitának hívták (ami szintén india név, anjahítá-nak kell ejteni, teljesen véletlen, hogy a magyar anya szó betűképe benne foglaltatik.)

Ismeretes továbbá az Arvisura a védikus asztrológiában és a popart díszítőművészetben is.    

Pentaton Arvisura

A nemzetközi sikereket is maga mögött tudó Liszt-díjas zongoraművésznö, Bodolay Klára hívta fel a figyelmünket az Arvisura zenei értelmezésére. Eszerint:

Arvisurák - az ősi eredetű pentaton hangskála Kempelen Farkas által főleg elméletben kidolgozott modern variációi, amelyeket manapság - az ő teóriájától teljesen függetlenül, de abban lefektetetteknek megfelelően - leginkább a pánsíp hangját utánzó szintetizátorok hangolásában vagy más elektromos hangszerek skála-modulációiban fedezhetünk fel. A Arvisura-típusú pentaton skála jellemzője a nagyfokú variabilitás, amely az eredeti ötfokúságtól való eltérés széles lehetőségeit foglalja magában - ezek a variációs és modulációs lehetőségek olyannyira nyitottak, hogy olykor a hangzásokban gyakorlatilag felismerhetetlen az eredeti ősmagyar pentatónia, annak meglétét csupán elméleti megközelítéssel lehetséges kimutatni.

A felfedezés roppant izgalmas és külön kutatómunkát igényelne például annak kiderítése, hogy a Moog-szintetizátor vagy a Hamond-orgona programozói Kempelen Farkas korszakos kutatási eredményeinek ismerete nélkül hogyan jutottak el ugyanazokig a modulációs sorozatokig, illetve az ezeket előállító matematikai algoritmusig, mint a Mária Terézia udvarában munkálkodó magyar tudós polihisztor.

Nem kevésbé figyelemre méltó az adott forrás másik állítása: 

Arvisura - a pentaton skálamodulációk mögött álló filozófiai rendszer, amelynek alapjait Kempelen kutatásai nyomán a lív származású Alberd Yollaka finn nyelvész fektette le az 1990-es években. A finnugrisztikai tudományok jeles professzora az altáji, a szamojéd és a finnugor népek zenei hagyományait vizsgálva jutott arra a sarkalatos megállapításra, hogy ezen népek hangzó és zengő kultúrájában ugyanaz az ősi szabályszerűség érvényesül akkor is, ha a zenei végeredmények lényeges különbségeket mutatnak. Az évezredek alatt kialakult bonyolult hangépítkezési megfeleltetések közös eredőjét nevezte el arvisurának és innen kapta nevét maga a bölcseleti rendszer is, amely lényegében a pentatón örökség 21. századi tudományos összegzése.

Mindez az Arvisura Tanítás univerzális voltát bizonyítja, így a zenei vonatkozású értelmezés és mind a mögötte álló matematikai apparátus, mind a ráépülő filozófiai rendszer mostantól az Arvisurák elidegeníthetetlen részét képezik.

Az Arvisura Tanítása

arvisura-seo-600.jpgA közismert pszichiáter és Kelet-szakértő, a keleti ember lelkivilágának, hitéletének, gondolkodásának és szellemi világának nemzetközileg is elismert kutatója, Dr. Kállay O. Béla, miután a szemantikus web iránti érdeklődésének engedve hosszú egyetemi tanulmányokat végzett és végül információelméletből is ledoktorált, 2006-ban Alberd Yollaka finn web-kutató elgondolására alapozva kidolgozta a korszerű keresőoptimalizálás Arvisura-elméletét. Ám munkája mindaddig nem nyert gyakorlati igazolást, amíg érvénybe nem lépett a Google Penguin 1.0 és főleg 2.0 Algoritmus.

Az ennek bevezetése utáni első tapasztalatok azonban igazolták a teoretikus rendszer helytállóságát és az úgynevezett Arvisura Metatéziseket át lehetett tenni a gyakorlatba.

Az Arvisura alapú SEO (keresőoptimalizálás) elmélete és gyakorlata (utóbbiak Arvisura Transzmutáció néven ismertek) lényegében a tartalmi alapú honlapoptimalizálás stratégiáját és taktikáját, teljes koncepcióját képezi. A teoretikus alapvetések és praktikus eljárások összességét nevezzük Arvisura Tanításnak.

Megjegyzendő, hogy az Arvisura szanszkirz eredetű szó és a védikus tanításban annak a hittételnek a neve, amely szerint bármilyen dolog (tárgy, jelenség, képzet, helyzet) alkalmas arra, hogy az emberi test, szellem és lélek egészségét szolgálja, betegség esetén gyógyulását elősegítse. A neves Kelet-kutató ennek a tételnek a mintájára alkotta meg a tartalmi keresőoptimalizálás alapjait. Mindezt Gyógykelet: Arvisura és Ayurvéda c. könyvéből tudjuk.

süti beállítások módosítása